BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tovább esik a forint az IMF-tárgyalásokról szóló hírek miatt

Ma reggel az EUR/HUF kurzus a 282 forintos szint fölé emelkedett, azaz a forint folytatja a gyengülést, ami még a pénteki napon indult el, főként a negatív tartalmú IMF-tárgyalásokról szóló sajtóértesülések miatt – írják az Erste Bank elemzői. Az árfolyam ezzel a 20 és 30 napos mozgóátlagok fölé került. Legutóbb az október elején kezdődött erősödési hullámot megelőzően volt a mozgóátlagok fölött a devizapár. Ha ma az árfolyam vissza tudna kerülni 282 forint alá, akkor az pozitív jelzés lehetne, azonban egyelőre kicsit nagyobb esélyt adunk a további gyengülésnek rövid távon. A következő ellenállás 284 forint körül látszik, támaszokat 282, majd lejjebb 280-278-277 forintnál látunk.

Gyengült pénteken a forint arra a sajtóértesülésre, hogy az IMF-nél „betelt a pohár” a kormány legutóbbi intézkedései és a negatív reklámkampány hatására. A forint gyengülése azonban viszonylag limitált volt – emlékezhetünk, hogy az év első felében egy IMF tárgyalásokat érintő negatív hír még sokkal komolyabb megingásokat okozott. A továbbra is támogató külpiaci hangulat (a befektetési lehetőségeket kereső, komoly pénzmennyiség a világban) pozitívan hat a forintra. A várhatóan tovább csökkenő kamatelőny azonban nem éppen a forintot támogató tényező. Utóbbi miatt év végéig a jelenlegi szintekhez képest is további kisebb forintgyengülésre számítunk.

A pénteki rossz hírek az állampapírpiacon is éreztették hatásukat: az ÁKK 15-19 bázispontos hozamemelkedést mért az éven túli lejáratú referenciakötvényeknél. A rövidebb lejáratú papíroknál jóval mérsékeltebb volt a hozamnövekedés. A három hónapos kincstárjegy hozama kicsivel 6 százalék felett áll, miközben a jegybanki alapkamat 6,5 százalék. Ez alapján is elmondható, hogy nagy meglepetés lenne, ha elmaradna a kamatvágás az MNB-től a holnapi napon. Véleményünk szerint a ráta 6,5 százalékról 6,25 százalékra csökkenhet.

Nemzetközi helyzetkép:

A nemzetközi devizapiacon pénteken a vártnál jobb amerikai GDP adat ellenére az euró kis mértékben erősödni tudott a dollárral szemben. Az EUR/USD árfolyama 1,2934-ről 1,2938-ra változott. Oldalazással telt a hét utolsó kereskedési napja a tengerentúli tőzsdéken. A kezdeti lejtmenet után napközben ismét emelkedő irányba fordult az árfolyam, és zárásra sikerül nulla közelébe emelkednie (Dow 0,03 százalék, Nasdaq 0,06 százalék, S&P500 -0,07 százalék). A hurrikán miatt várhatóan nem lesz elektronikus kereskedés ma New-Yorkban. Ázsiában a Nikkei 0,05 százalékot, a Hang Seng 0,23 százalékot, a Shanghai 0,35 százalékot veszített értékéből. Japánban a vártnál gyengébb kiskereskedelmi értékesítési adatról számoltak be. Az árupiacon az arany árfolyama kis mértékben csökkent, 1712,00 dollárról 1711,3 dollárra. Az olaj árfolyamában pénteken még kismértékű emelkedés volt tapasztalható, 86-ról 86,28 dollárra, azonban ma már inkább csökkenés látható a kurzusban. Jelenleg úgy látszik, hogy a vihar elkerüli Amerika jelentős tengeri olajkitermelő területeit. Mínuszban vannak a határidős indexek.

Friss hazai és nemzetközi hírek:

Az USA-ban harmadik negyedéves GDP gyorsbecslés jobb lett a várakozásoknál, az évesített negyedéves érték 2 százalék lett, szemben az 1,8 százalékos elemzői konszenzussal. A növekedés fő hajtóereje a fogyasztás volt, de a kormányzati kiadások és az építőipari beruházások is nőttek. A Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexének végleges októberi értéke a várakozásoknál némileg rosszabb lett 83 pont helyett 82,6 pont.

Az IMF magyarországi képviselője szombaton elmondta, hogy nincs időpont arra vonatkozóan, hogy mikor folytatódnak a hiteltárgyalások. A Valutaalapnak nem tetszik, hogy a nemrég bejelentett adóváltozások szembemennek a nemzetközi szervezet korábbi ajánlásaival.

Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén bejelentette, hogy a központi kormányzat átvállal közel kétezer helyhatóságtól valamivel több, mint 600 milliárd forintnyi adósságot. A lépéstől nem változik az államadósság mérete (hiszen abba az önkormányzati kötelezettség már beletartozik), illetve az eredményszemléletű hiány sem, azonban a központi kormányzat pénzforgalmi szemléletű hiánya a lépéstől emelkedhet. A teljes konszolidált államadósság (önkormányzati adóssággal együtt) június végén 21.736 milliárd forint volt, az önkormányzatok adóssága pedig 1.132 milliárd Ft. A bejelentés pozitívnak tekinthető, hiszen az átvett feladatokkal párhuzamosan a központi kormányhoz átkerülő adósságot az állam valószínűleg olcsóbban tudja refinanszírozni, valamint a központi állam az önkormányzatoknál jobb fizetési fegyelemmel rendelkező adósnak tekinthető. Az azonban nagy kérdés, hogy Orbán Viktor kijelentései a „rossz sejtésekről” mit jelentenek: ha a kormány ugyanis nem a korábbi feltételek mentén akarná visszafizetni az átveendő adósságot, az a lépést teljesen más megvilágításba helyezné. Erről azonban egyelőre semmit sem tudunk.

Heti kitekintő:

USA: makroadatokban gazdag lesz ez a hét a tengerentúlon. Kedden az S&P Case-Shiller lakásárindex augusztusi adatait illetve a Conference Board fogyasztói bizalmi indexének októberi adatait teszik közzé. Szerdán az ADP munkapiaci jelentése esedékes - előfutáraként a pénteki átfogó, októberre vonatkozó munkapiaci adatoknak. Szintén szerdán ismerhetjük meg a Chicagói PMI index októberi értékét Csütörtökön a szokásos heti munkanélküliségi statisztikák mellett az ISM feldolgozóipari beszerzési menedzser index októberi adatait teszik közzé. A várakozás 51 pont. S végül a hét az októberi átfogó munkapiaci adatokkal zárul, azaz a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak (NFP) számának októberi alakulását és az erre a hónapra vonatkozó munkanélküliségi rátát ismerhetjük meg. A NFP adatra 125 ezer fő a piaci konszenzus a szeptemberi 114 ezer fő után. A munkanélküliségi ráta pedig a piaci várakozások szerint 7,8 százalékról 7,9 százalékra növekedhetett októberben. Szintén pénteken esedékesek az ipari rendelésállomány szeptemberi adatai.

Magyarország: a keddi jegybanki kamatdöntés lehet a figyelem fókuszában. Várakozásunk szerint a Monetáris Tanács újabb 25bp-os kamatcsökkentést hajt majd végre, s ezzel 6,25 százalék lehet a jegybanki alapkamat új szintje. Valószínűsíthetően most októberben is a megelőző két hónaphoz hasonlóan alakulnak majd a szavazati arányok. A belső tagok tehát vélhetően nem csökkentenék tovább a kamatszintet, hiszen az inflációs kilátások kifejezetten kedvezőtlenek, míg a külső tagok várhatóan ismét a reálgazdaság szempontjaival fognak érvelni. Ezen a forgatókönyvön csak a kockázatérzékelés számottevő romlása változtathat, ami pedig nem következett be az eltelt egy hónapban – a péntek reggeli megingás ellenére is elfogadható szinten van a forint árfolyama, a szeptemberi kamatdöntés óta pedig jelentősebben csökkentek a CDS felárak, illetve az állampapír-piaci hozamok is. A kamatcsökkentések várhatóan később is folytatódnak, alapvetően a kockázatérzékelésben bekövetkező változások, illetve a külső piaci hangulat függvényében.

A kamatdöntés mellett két makrostatisztika publikálására kerül sor. Kedden teszi közzé a KSH a július-szeptemberi foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat. Szerdán pedig a szeptemberi ipari termelői árak esedékesek.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.