Banki szigor: az USA csendben elgáncsolja az új szabályozást

A Bázel III. 2 százalékról 7 százalékra emeli az alaptőkére vonatkozó tőkemegfelelési mutatót, és további 2,5 százalék elkülönítését vetíti előre a fellendülés időszakában. 2019-re a bankok Tier 1 rátájának 9,5 százalékos értéket kell elérnie.

Jürgen szerint az amerikai nagybankokra vonatkozó szigorúbb tőkeszabályok késleltetett bevezetése révén "szenvedhetnének a transzatlanti kapcsolatok." A Bázel III szabálynak az eredeti elképzelés szerint 2013. január 1-jén kellene hatályba lépnie, de az Egyesült Államokban a Fed és a betétbiztosítási alap is jelezte: nem számol január 1-i kezdéssel.

Miközben a Deutsche Bank igyekszik az új szabályokat a lehető leggyorsabban életbe léptetni, az amerikai versenytársak a fékre lépnek. Pedig a szabályokkal szembeni amerikai ellenállás aláássa a globális szabály hitelét és versenytorzulásokhoz vezethet - figyelmeztetett Fitschen a Reuters szerint. Ez viszont kihathat a Deutsche Bankra - tette hozzá. A német lap emlékeztet arra, hogy a Bázel III előírásai arra kényszerítik a hitelintézeteket, hogy tőkéjük növelésével fedezzék le a kockázataikat.

A BusinessWeek szerint négy évvel azután, hogy a pénzügyi összeomlás a világgazdaságot a nagy válság óta legsúlyosabb pangásba taszította, alig haladtak előre azok az erőfeszítések, amelyek célja a bankokra vonatkozó erősebb globális szabályrendszer kialakítása.  A szabályozó hatóságokat ugyanis láthatólag leköti a saját reformjaik bonyolultsága. Ha gyorsabb eredményt akarnak elérni egy biztonságosabb rendszer felé, a kormányoknak nagyobb egyszerűségre kell törekedniük.

Az amerikai gazdasági hírügynökség emlékeztet arra, hogy október végén, a Financial Stability Board elnöke - vagyis annak a több nemzetből álló panelnek a vezetője, amely felügyeli a Bázel III. reformokat – közölte: arra számít, hogy a megállapodott időpontban az új szabályok a 28 globális bank közül csak a Board által "rendszerszinten fontosnak" beazonosított hat bankra fognak vonatkozni.

Amint Andy Haldane, a Bank of England szakértője a közelmúltban kifejtette: a probléma abban rejlik, hogy a nemzeti szabályokra vonatkozó törvénykezés megfeleljen az új bázeli normáknak, ami rettentően bonyolult. Az 1988-as bázeli egyezmény 30 oldal hosszú volt, a 2004-es Bázel II már 347 oldal, a Bázel III. pedig 616 oldal. Haldane becslése szerint a teljes, átültetésre váró dokumentáció akár 30 ezer oldalra rúghat.

Ráadásul – írja a BusinessWeek – a Bázel III tovább bonyolítja a szabályokat azzal, hogy lehetővé teszi a bankok számára, hogy kockázatuk szerint súlyozzák a különböző eszközöket. A rendszerben szerepel egy 3 százalékos vagyon/eszköz arány követelmény, ami azt jelenti, hogy az bank eszközértékének mindössze 3 százalékos csökkenése is elég lehet ahhoz, hogy fizetésképtelennek nyilvánítsák. Más kérdés, hogy ez csak egy felügyeleti eszköz és nem kötőerejű szabály.

Mint arról október közepén beszámoltunk, habár már számos bank elérte az idei második negyedév végére a 2013. január elsejétől érvényes Bázel III szabályrendszer szerinti tőkemegfelelést, ennek ellenére a többség valószínűleg fellélegezhet. Az EU-hivatalnokok egyre inkább arra hajlanak, hogy július elsejére vagy még későbbre, 2014 elejére halasszák a szigorúbb szabályok kötelezővé tételét.

Csökken a nyereség

Mivel egyes banktípusokat, üzletágakat, mint például a befektetési bankokat, illetve a kisebb intézményeket kifejezetten hátrányosan érintik az új szabályozási elvek, nőhet az eladásra kínált banki kör – érvelt korábbi elemzésében a DLA Piper partnere. Kérdés, hogy a bővülő kínálat párosul-e növekvő kereslettel. A befektetői érdeklődést ugyanis hűti, hogy szakértői számítások szerint a szektorra jellemző eddigi nyereségességi szint jelentősen csökkenhet.

Nincs különbség kicsik és nagyok között

Az Equilor szerint a probléma az, hogy a bázeli tőkemegfelelési szabályok nem adnak támpontot annak, aki a gyenge bankokat szeretné megkülönböztetni az egészségesektől. Ily módon gyakran fordult elő, hogy magasabb fizetőképességi mutatóval rendelkeztek azok a pénzintézetek, amelyek a 2008-as pénzügyi válság nyomán elbuktak vagy mentőakcióra szorultak, mint azok, amelyek nem.