Eltüntetheti a bankok nyereségét az újabb sarc

A döntés hátterében az állhat, hogy a kormány megijedhetett attól, hogy a 7 százalékos befizetés szelektív államcsődnek minősülne, ettől információink szerint az Államadósság Kezelő Központban is tartottak. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett zárószavazás előtti új módosító szerint célja az, hogy „a pénzforgalmi szolgáltatók (a kincstár kivételével) – annak érdekében, hogy eredeti vállalásuknak megfelelően járuljanak hozzá a tranzakciós illetékfizetési kötelezettségükhöz – tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetésre kötelezettek a 2013-as évben”. A pótbefizetés a január-áprilisi időszakban fizetett tranzakciós illeték 208 százaléka, a számítások szerint mintegy 75 milliárd forint.

Ez az összeg éppen elegendő ahhoz, hogy a 2011-ben és 2012-ben is veszteséges bankszektor vesszőfutása tovább folytatódjék. A hitelintézetek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint ugyanis az első negyedévben 73 milliárd forintnyi adózott eredményt értek el, ami 2010 után a legjobb eredményük volt. A kivetett extra teher hasonló nagyságrendű összeg, ami azt eredményezheti, hogy az éppen nyereségessé vált bankok jó része ismét veszteségessé válhat.

Az is kérdéses, milyen hatással lehet ez a pótbefizetés a bankolás költségeire. A PSZÁF Parlamenthez eljuttatott beszámolója szerint a hitelintézetek döntő többsége áthárította a fogyasztókra az illetéket, vélhetően sokan nem lesznek majd képesek lenyelni az utólag triplájára emelt terhet. Számos elemző állítja azt is, hogy az illetékek emelkedése, ami a készpénzes tranzakcióknál a mostani 0,3-ról 0,6 százalékosra nőnek, az elektronikusaknál pedig 0,2 százalékról 0,3 százalékosra változna, szintén növelné a bankokás költségeit, a jelenleg még az ügyfelek számára általánosságban ingyenes kártyás vásárlás díjmentessége is veszélybe kerülhet.