Magyarországon sok a csaló hitelfelvevő – ezért csökken a hitelezés

Ahhoz, hogy változás következzen be, a kormányzatnál és a lakosságnál is szemléletváltásra lenne szükség, az adósmorál ugyanis leromlott. A kormány kommunikációja a bankokkal szemben negatív, még a prudensen működő hitelintézetekkel szemben is.

Az HSBC létrehozott egy bankot Magyarországon, 2009-ben viszont leállították a hitelezést, és kivonultak Magyarországról. Az egyik igazgatósági tag az agrárvállalkozónak azt mondta: az oka ennek az volt, hogy a csalási arány Magyarországon kiugróan magas volt, még az afrikai országokénál is nagyobb. A munkáltatói igazolások harmada, amelyeket benyújtottak a hiteligényléshez, például hamis volt.

A devizahiteleseket mentő akciók még tovább rontották a helyzetet. Az állampolgárokra senki sem kényszerítette rá ezeket a kölcsönöket. A mai fiatalok számára viszont az a tanulság, hogy bátran lehet eladósodni, majd az állam megment. Ráadásul ez nem csak a magánszemélyeknél volt így, de az abszolút felelőtlenül gazdálkodó önkormányzatoknál is. Sőt, a felelősségteljesen gazdálkodó önkormányzatok kerültek így hátrányos helyzetbe. A bankrendszer elsődleges feladata lenne, hogy megkülönböztesse a jó és a rossz adósokat, nálunk viszont a kormányzat magatartása miatt ez nem tud működni.

A vállalati hiteleknél hasonló a helyzet, az osztrák vállalkozók sokkal becsületesebben fizetik a tartozásaikat, mint a magyarok, nálunk kilencszer nagyobb a valószínűsége egy kkv felszámolásának, mint Ausztriában. Ez is lehet az oka, hogy a bankok szkeptikusan viszonyulnak a kkv-hitelezéshez, amit csak fokoz, hogy az állam a rossz adósok pártját fogja. A Banco Popolare – amelynek igazgatóságában ott ült Raskó – azért sikeres Olaszországban, mert erős ügynökhálózattal rendelkezett, amelynek képviselői a jó adósokat próbálták felkutatni. Azt gondolták, ez Magyarországon is működik, de tévedtek: óriási bukás lett ebből. Más országokban sok helyen van pozitív adóslista, Magyarországon viszont féltékenyen őrzik a jó adósok adatait a hitelintézetek, ez is nehezíti a hitelezés beindítását – mondta Raskó.

Raskó szerint annak is nagy a veszélye, hogy a növekedési hitelprogramban kínált olcsó pénz lehetőségével sokan visszaélnek majd. A szakember szerint azoknak a hazai vállalkozásoknak kellene adni a hitelt, amelyek bizonyíthatóan exportra termelnek, és komoly szereplői lehetnek a multinacionális cégek által uralt piacnak.