Mi lesz a forinttal? – A hitelesek mentése a legnagyobb veszély

A közép-kelet-európai központi bankok lassíthatják, vagy akár meg is állíthatják a monetáris lazítási ciklust, ami segítheti a devizák felértékelődését. A kengyel zloty közel 3 százalékot erősödhet a következő egy évben, és 4,075 közelébe kerülhet az euróval szemben. A cseh korona 1,9, a román lej pedig 1,5 százalékot erősödhet. A szakértők úgy vélik, hogy az euró/forint kurzus 295-ös szinten lehet 12 hónapos távlatban, ami 1 százalékos javulásnak felel meg. Pénteken 298 forint körül jegyezték az eurót a bankközi devizapiacon.

Fontos információ lesz a második negyedéves GDP-adat, amit a jövő héten közöknek a régióban, hiszen a növekedési kilátások befolyásolhatják a központi bankok monetáris politikáját. A Világgazdaság által megkérdezett 11 közgazdász prognózisának mediánja szerint 0,5 százalékkal növekedhetett a GDP az előző év azonos időszakához képest.

A Raiffeisen Bank közgazdászai szerint folytatódhatott a növekedés a régióban. A Danske Bank elemzői ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a kilábalás igen törékeny.

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi 12 hónapja tartó 25 bázispontos kamatvágásoknál kisebb lépésekben folytathatja a ciklust. Az irányadó ráta 4 százalék.

Elemzők szerint a forint árfolyamát befolyásolhatja a következő időszakban a devizahitelesek mentőcsomagja. A hitelek átváltása gyengítheti a forint árfolyamát is, ha nagy teher hárul a bankokra. Ebben az esetben nem kizárt, hogy a forint 315-ös szintig gyengüljön az euróval szemben.