Elkapkodták Matolcsy ingyen hitelét
A bankok többsége, köztük a Budapest Bank, a Citibank, az OTP, az FHB, az UniCredit és a K&H is teljes egészében, vagy szinte teljes egészében ki tudta helyezni a NHP-s hitelt, bár az OTP megjegyezte, a határidők teljesítése kihívást jelentett a számára, és meg kellett növelniük a kapacitásaikat, hogy minden igénylőt határidőre ki tudjanak szolgálni. Egyedül az MKB nyilatkozott úgy lapunknak, hogy a két pillérre kapott kétszer 40 milliárd forint egy része bennragadt a bankban, a második pillérnek csak a felét tudták kihelyezni.
Az sem segített sokat a banknak, hogy augusztus elején az MNB engedélyezte, hogy a devizahitelek forinthitelre váltását szolgáló, kevésbé népszerű második pillérben megmaradt pénzt kihelyezhessék a bankok a sokkal keresettebb első pillérben, az MKB a szűkös határidő miatt mindössze 5 milliárd forintot átcsoportosítani az első pillérbe.
A bankok beszámolói szerint a jegybank rugalmasságára szükség volt, szinte minden hitelintézet csoportosított át a másodikból az első pillérbe. Azoknál a bankoknál, amelyek lényegesen alacsonyabb összeget kaptak már eredetileg is a második pillérben – ilyen volt például az FHB – az átcsoportosítás aránya persze kisebb volt. A bankok válaszaiból mindenesetre az látszik, hogy az első pillérben nagyjából kétszerannyi hitelt helyeztek ki végül, mint a másodikban. A jegybank eredetileg is több pénzt szánt egyébként az első pillérre, 425 milliárd forintnyi forrást bocsátott a bankok rendelkezésére, miközben a második pillérre csak 325 milliárdot különített el.
Az összesen 750 milliárd forint nagy részét tehát valószínűleg ki is helyezték a bankok. A vállalati hitelállomány viszont nettó értelemben nem fog ilyen mértékben nőni, a hitelek igen jelentős részét ugyanis egy meglévő kölcsön kiváltására vették fel a cégek. Az egyes bankoknál az arányok eltérőek, de általában nagyjából fele-fele arányról számolnak be a piaci szereplők. Az FHB-nál jobbak az arányok, náluk kétharmad az új hiteligénylők részesedése, az MKB-nál pedig rosszabb, ott a hitelek felét a náluk lévő, egyharmada pedig más bankoknál lévő hitelek kiváltására vették de, csak a maradék új folyósítás. Az egyes piaci szereplők esetében eltérésekben egyébként valószínűleg szerepe van annak is, mekkora és milyen régi vállalati hitelállománnyal rendelkezett az adott bank a programba való belépésekor.
Óvatos becslések szerint tehát legjobb esetben 350 milliárd forintnyi új vállalati hitel kerül ki a programmal a piacra. Ennek hatása egyébként a múlt pénteken kiadott jegybanki statisztikákban még alig látszik. Az NHP-s kölcsönöket elvileg június eleje óta árulják a bankok, a július végi adatokat is tartalmazó friss statisztika szerint viszont a nem pénzügyi vállalatok júliusban is nettó törlesztők voltak. Ez főleg a devizahitelek visszafizetésének volt betudható, a forinthiteleknél nettó 36 milliárd forint volt a tranzakciók egyenlege, amiben akár már az NHP hatása is kimutatható. A vállalatok hitelállománya mindenesetre júliusban tovább csökkent, és hatéves mélypontra került.
Szintén pénteki hír, hogy a jegybank folytatni fogja az NHP harmadik pillérének nevezett devizacsere-tenderek rendezését. A tenderek visszavonásig, vagy pedig az erre szánt 2,5 milliárd eurós keret kimerüléséig tartanak majd. A keretből még elég sok megvan egyébként, eddig 708 millió eurónyit hívtak csak le belőle a bankok. A nyolcféle futamidő közül csak a legrövidebb öthetesre és a leghosszabb 30 hónaposra adtak be eddig ajánlatokat a bankok, az öthetesből kétszer 250 millió eurónyi benyújtott és elfogadott ajánlat volt eddig, a 30 hónaposnál két 100 millió és egy 8 millió eurós tranzakciót bonyolítottak le augusztus végéig.
Nőtt a lakáshitelezés
A lakosság még mindig nettó törlesztő a hiteleit illetően. Júliusban 28,3 milliárd forinttal haladta meg a törlesztés a folyósítás volumenét, így a hitelállomány 7094,7 milliárd forintra csökkent. A lakáshitelezésben tetten érhető viszont némi javulás, a hetedik hónapban 14,9 milliárd forintnyi kölcsönt helyeztek ki a bankok, ennél többet utoljára csak a végtörlesztés időszakában folyósítottak – vélhetően devizahitelek kiváltására.A betétekből ugyanakkor rekord mennyiségű pénz távozott. Júliusban 192,9 milliárd forintot vettek ki a bankokból az ügyfelek, ezzel a betétállomány 7143,6 milliárd forintra csökkent. Az ügyfelek döntésében valószínűleg szerepet játszott, hogy az átlagos lekötött betétkamat a hónapban már a 3,5 százalékot sem érte el.
A betétekből ugyanakkor rekord mennyiségű pénz távozott. Júliusban 192,9 milliárd forintot vettek ki a bankokból az ügyfelek, ezzel a betétállomány 7143,6 milliárd forintra csökkent. Az ügyfelek döntésében valószínűleg szerepet játszott, hogy az átlagos lekötött betétkamat a hónapban már a 3,5 százalékot sem érte el. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.