Egyelőre nincs megállapodás az USA-ban

Egyelőre nincs megállapodás. Obama nem hajlandó elfogadni az átmeneti, hathetes plafonemelést, még úgy sem, hogy most már a republikánusok egy átmeneti büdzsé megszavazásával abba is belemennének, hogy átmenetileg újrainduljon a kormány működése. Obama azzal érvel, hogy az Obamacare-t 2010-ben megszavazta a Kongresszus, 2012-ben jóváhagyta a legfelsőbb bíróság, és ő a választásokon ezzel kampányolt, miközben republikánus ellenfele, Romney az egészségügyi program ellen kampányolt.

Ennek ellenére Obamát választották meg, így nem fogadhatja el az ehhez kapcsolódó 2,3 százalékos adó eltörlésére tett indítványt, amelyet az egészségügyi eszközgyártókra vetettek ki. A lényeg, hogy a vita tovább folytatódik, és egyelőre nincs megoldás – írják az Erste elemzői.

Ráadásul ma Colombus day van az USA-ban, és számos ázsiai tőzsde is zárva van ma. Így az elmúlt napok jó teljesítményét követően pofit realizálás indulhat a főbb piacokon, míg a BUX talán oldalazik, esetleg kicsit csökkenhet a mai napon.

USA:
- A pénteki kereskedés is jó hangulatban telt a tengerentúlon, bár visszafogottabb volt az optimizmus. Az adósságplafon megemelésével kapcsolatban továbbra sem állapodtak meg a politikusok (Dow 0,73 százalék, Nasdaq 0,83 százalék, S&P500 0,62 százalék).
- A Michigani Egyetem előzetes fogyasztói bizalmi indexe január óta nem látott szintre csökkent. Az előző havi 77,5 pontról 75,2 pontra süllyedt a mutató, miközben az elemzők 75,6 pontra számítottak.
- A JPMorgan 380 millió dolláros veszteséget könyvelt el a legutóbbi negyedévben, azonban a tisztított profit részvényenként 1,42 dollár volt, szemben az 1,29 dolláros várakozással. Az árbevétel 23,9 milliárd dollár volt, ami elmarad a 24,2 milliárd dolláros piaci konszenzustól.
- A Wells Fargo is pénteken publikálta harmadik negyedéves számait, a profit rekordszintre, 5,32 milliárd dollárra emelkedett. A részvényenkénti nyereség 99 centre emelkedett egy centtel meghaladva a piaci várakozásokat. Az árbevétel 20,5 milliárd dollár lett, ami elmarad a 21,1 milliárd dolláros előrejelzéstől.

Európa:
- A nyugat-európai börzéken is jó hangulatban telt a hét utolsó kereskedési napja (FTSE100 0,88 százalék, DAX 0,45 százalék, CAC40 0,04 százalék).

Olaj, arany:
- Az arany árfolyama a pénteki pozitív hangulatban 1287,6 dollárról 1272,2 dollárra csökkent.
- Szintén csökkenés volt tapasztalható az olaj árfolyamában, ami 102,9 dollárról 102 dollárra mérséklődött.

Devizák:
- A forint árfolyama minimális elmozdulást produkált csak a pénteki kereskedés során, az árfolyam 294,84-ről 294,90-re emelkedett. Ezzel épphogy csak, de ismét sikerült a 295-ös szint alatt zárnia az árfolyamnak.
- Az EUR/USD devizapár továbbra sem tud elszakadni a 20 napos mozgóátlagtól, az árfolyam 1,3520-ról 1,3544-re emelkedett.

Távol-Kelet:
- A Shanghai index 0,4 százalékot emelkedett, miközben a hongkongi és a japán tőzsde is zárva tartott. Az ausztrál tőzsdeindex 0,4 százalékot csökkent.
- A szeptemberi kínai exportadatok váratlanul 0,3 százalékos csökkenést mutattak, a várt 5,5 százalékos bővülés helyett. Az import a várt 7,0 százalék helyett 7,4 százalékkal bővült. Az export visszaesése mögött elsősorban az Európába és Koreába irányuló kereskedelem visszaesése áll.
- Szeptemberben a kínai infláció hirtelen megugrott, és a várt 2,8 százalék helyett 3,1 százalékra emelkedett, elsősorban az élelmiszerárak megugrásának következményeként.

Határidős piacok:
- Vegyes képet mutatnak a határidős indexek ma reggel.

Vállalati hírek

- Negatív figyelőlistára tette a MOL “BB+” besorolását a Standard & Poor''s hitelminősítő, melyet az INA-ban meglévő (49 százalékos) részesedéshez kapcsolódó kockázatokkal indokolt. A MOL részvényára pénteken negatívan reagált a hírre.

- A magyar sajtóban az INA-val kapcsolatban a következők jelentek meg: (i) a horvát ügyészség nem vette figyelembe az orosz Mihail Guceriev vallomását, aki azt vallotta, hogy 5 millió eurót fizetett Robert Jezicnek. Jezic ugyanakkor Hernádi ellen vallott. Jezic ellen egyébként egy másik ügy is folyamatban van Horvátországban. (ii) Korábban arról lehetett olvasni, hogy Hernádi vallomását, amelyet a magyar hatóságok megküldtek a horvát ügyészségnek, mégsem használták fel az ügy tárgyalása során. A hír egyelőre nem lesz hatással a MOL árfolyamára, de mutatja, hogy az ügy szövevényes, és nehéz eldönteni kinek van igaza.

- A héten dönt a parlament az újabb 10 százalékos (11,1 százalék) rezsicsökkentésről. A hír nem meglepő, hiszen erről már korábban döntöttek a Fideszben. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor egy a jövő tavaszi parlamenti választások előtt esedékes újabb 10 százalékos rezsicsökkentésről is beszélt. Ez negatív a MOL gázszállítási üzletére és a Magyar Telekomra nézve is. Az Mtel ez ellen úgy védekezne, hogy egyetemleges szolgáltatóvá kíván válni, amit jó eséllyel meg is kaphat. A hír egyelőre nem lesz hatással egyik cég árfolyamára sem.

- A SocGen 70 százalékos felértékelődési potenciált lát az ArcelorMittal-nál. A célárat a korábbi 11,5 euróról 18 euróra emelte fel, mivel strukturális javulásokat látnak az acéliparban.

- Banco Santander, Banco Bilbao: Továbbra sem indult be a jelzálogalapú hitelezés Spanyolországban. A statisztikák szerint a második negyedévben a tranzakciók 70 százalékát készpénzzel bonyolították le, a vevők gyakran külföldiek voltak, és a tranzakciók mindössze 30 százalékánál használtak fel bankhitelt, ami negatív a spanyol bankok számára.

- November 19-én tartja közgyűlését a Nokia, melyre Helsinkiben kerül sor. Az esemény érdekességét az adja, hogy a részvényeseknek most kell szavazniuk a Microsoft korábbi felvásárlási ajánlatáról, melynek keretében megvásárolná a Nokia mobiltelefon gyártó üzletágát és a finn cég szabadalmait.

- A Spiegel értesülései szerint az Unicredit értékesítené a HypoVereinsbank-ban lévő kisebbségi részesedését, méghozzá tőzsdei kibocsátás keretében. Azt azonban nem közölték, hogy honnan származik az információ. Az Unicredit szóvivője cáfolta ezt az értesülést, és a HVB bank e-mail közleménye szerint az Unicredit vezetésének nincsen arról tudomása, hogy tőzsdére vinnék a HVB bankban lévő részesedésüket. A Spiegel szerint azért kÍvánják értékesíteni a bankot, hogy az Unicredit megfeleljen a jövőre esedékes eszköz minőségi felülvizsgálaton. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a jövő év elején esedékes EKB stressz-teszt tőkehiányt állapíthat meg a legnagyobb olasz banknál.