Nem megy a növekedési hitel

Bár már több mint féléve elindult a növekedési hitelprogram (NHP) második szakasza, még mindig nagyon kevés hitelt helyeztek ki ennek keretében a bankok. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) lapunkat arról tájékoztatta, hogy a hitelprogram két szakaszában „több mint 800 milliárd forint hitelkihelyezés történt”, ebből azonban az első szakasz elvitt 701 milliárdot, vagyis a másodikban még mindig csak körülbelül 100 milliárd forintot sikerült folyósítani.

Pedig az indulás óta a jegybanknál már több ponton is lazítottak a feltételeken. Először egyértelműen kiterjesztették a programot az őstermelőkre és az üzleti célú ingatlanfejlesztésekre, az ügyfelenként felvehető maximális összeget 3 milliárdról 10 milliárd forintra emelték, illetve bevonták a finanszírozásba a lízingcégeket. Nemsokára pedig újabb enyhítések lépnek életbe.

A forgóeszközhitelek maximális futamidejét egy évről háromra emelik. Engedélyezik majd a kereskedelmi ingatlanok bérbeadási célú megvásárlásának refinanszírozását is azokban az esetekben, ha az nem teljesítő vagy felmondott hitelhez kapcsolódik. Júniustól a faktoringot is beveszik a programba, és a beruházási hitelek lehívásának végső határidejét is kitolták fél évvel. A program népszerűsítésére is bőven fordíthat pénzt az MNB, az NHP pénzügyi keretének 0,3 százalékát, vagyis akár 6 milliárd forintot is elkölthet erre.

A bankok közül viszonylag kevés árult el lapunknak konkrét adatokat arról, hol tart a második szakaszban a kölcsönök folyósítása. A K&H 26 milliárd forintnyi szerződést között közel 400 ügyféllel, a Budapest Banknál 20 milliárd forintra kötöttek szerződést, amiből 10 milliárdot folyósítottak, az Ersténél viszont még csak 5 milliárd forintot hagytak jóvá. Az OTP nem árul el adatot a folyósított volumenről, de a szerződések száma megközelíti náluk az 500-at.

Hogy mennyi hitel helyezhető ki az elvileg akár 2 ezer milliárd forintos keretösszegű programban, arról is elég vegyesek a szakértők becslései. A legoptimistábban a K&H-nál látják a helyzetet, szerintük akár 800 milliárd forintot is folyósíthat a bankszektor az idén, a Budapest Bank szerint nagyjából az első szakasznak megfelelő, vagyis 700 milliárd forintnyi összeg helyezhető ki. Az MKB-nál már csak 500-600 milliárd forintos kihelyezésre számítanak, viszont, Kálmán László, az Erste kis- és középvállalati igazgatója viszont csak 300 milliárdos volument jósol, amiből ők 15 milliárdot helyezhetnek ki.

A növekedést akadályozó tényezők között több hitelintézet – UniCredit, Citi, OTP – is említette a hitelkiváltások korlátozását, az NHP második szakaszában csak a források tizede használható fel így. „Ha nagyobb teret engednének a kiváltásoknak, az jelentős bővülést adhatna a program számára” – mondja Szabó István, a Citi vállalati üzletágvezetője. Sok cég vár emellett az uniós pályázatok megjelenésére, és a már életbe lépett lazítások hatása sem érzékelhető még teljes mértékben – mondják a bankok.

Az NHP első szakaszában a forgóeszközhitelek maximális futamideje még 10 év volt, és csak a második szakaszban csökkent egy évre. Sok esetben viszont a cégek likviditás-menedzsmentjéhez és gazdasági tevékenységéhez jobban illeszkedik a hároméves futamidő, mint az éven belüli forgóeszközhitel.

Az NHP első szakaszában a forgóeszközhitelek maximális futamideje még 10 év volt, és csak a második szakaszban csökkent egy évre. Sok esetben viszont a cégek likviditás-menedzsmentjéhez és gazdasági tevékenységéhez jobban illeszkedik a hároméves futamidő, mint az éven belüli forgóeszközhitel. -->