Kockázatosabbak az alapok

Április végén már 629 milliárd forint volt a hazai abszolút hozamú alapokban a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint, ami azt jelenti, hogy ebben az alapkategóriában két év alatt gyakorlatilag megnégyszereződött a kezelt vagyon mennyisége.

A pénzpiaci és a kötvényalapok után az abszolút hozamú konstrukciók léptek elő a harmadik legnagyobb alapkategóriává az utóbbi hónapokban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) néhány napja kiadott pénzügyi stabilitási jelentése szerint a jövőben is számítani lehet az abszolút hozamú alapok népszerűségének a fokozódására.

Az alacsony kamatkörnyezetben érthető, hogy a befektetők keresik azokat a formákat, amelyek a betéteknél magasabb hozammal kecsegtetnek. Az eszközök között meglehetősen szabadon válogató abszolút hozamú konstrukciók pedig ilyenek: a céljuk a kockázatmentesnél néhány százalékponttal magasabb megtérülés elérése.

Az MNB szerint általánosan nem lehet kijelenteni, hogy ezek az alapok rendszerszinten kockázatos termékek lennének. Az egyedileg magasabb kockázatot hordozó alapok esetében viszont indokolt a befektetők körültekintő tájékozódása mellett a pénzügyi szervezetek ügyfél-tájékoztatásával szembeni elvárások erősítése – áll a pénzügyi stabilitási jelentésben.

Néhány éve a kisbefektetők közül sokan helyezték át a megtakarításaikat bankbetétből ingatlanalapokba, és közülük sokan rá is fáztak erre, amikor az alapok 2008 őszén illikviddé váltak. Biztosan áramlik át sok lakossági megtakarítás az abszolút hozamú alapokba is alacsonyabb kockázatú megtakarításokból, olyan veszély viszont, hogy illikviddé válik a befektetés, és nem tudnak belőle a kisbefektetők kiszállni, itt nem fenyeget.

Ami problémát okozhat, hogy a tőkeáttételes pozíciókat is tartó, magasabb kockázatú alapok árfolyama ingadozhat, akár eshet is akkor, ha a portfóliómenedzserek elképzelése mégsem válik be. „Heterogén piacról van szó” – mondja Vízkeleti Sándor, a Bamosz elnöke és a Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatója az abszolút hozamú alapokról.

Vízkeleti szerint a betétek többsége vélhetően az alacsonyabb kockázatú abszolút hozamú alapokba került az utóbbi időszakban, ezek közé tartozik például a Concorde VM vagy a Pioneer Regatta. A magasabb kockázatúnak tartott hedge fund szerű alapok azonban szintén óriásira duzzadtak mostanra: az OTP Supra vagyona már 108 milliárd forint fölött van, a Concorde Alapkezelő Platina Pí alapjának két sorozata 71 milliárd forint fölötti, a Columbus 45 milliárd forintos vagyont kezel.

Gáti László, az OTP Alapkezelő értékesítési és marketing igazgatója szerint a beáramló megtakarítások több mint a fele prémium és privátbanki körből érkezik remélhetőleg megfelelő ügyfél-tájékoztatás után. Az OTP-nél egyébként eddig a lakossági ügyfelek inkább a kötvényalapba tették át a megtakarításaikat.