Devizahitelesek, figyelem! Benyújtották a törvényjavaslatot, minden kiderült

Péntek délután benyújtott Trócsányi László igazságügyi miniszter a Kúria határozata alapján készült devizahitelek rendezéséről szóló törvényjavaslatát. A dokumentumból világosan kiderül: a végtörlesztés során már milliókkal gazdagodó 170 ezer egykori devizaadós újabb pénzre nem számíthat a bankoktól.

Ők egyébként átlagosan 2,2 millió forintot nyertek annak idején a piaci árfolyam alatt történő végtörlesztéssel. A törvényjavaslat indoklásában is erre hivatkoznak, hogy a végtörlesztésekre az eredeti szerződési kötelezettségeknél lényegesen kedvezőbb feltételek mellett került sor. A végtörlesztőknek egyébként tulajdonképpen az árfolyamkockázatot nem kellett vállalniuk, amit a Kúria végül is rendben lévőben talált.

A törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy az adósnak azzal a pénzügyi intézménnyel kell majd elszámolnia, amelyikkel jelenleg szerződésben áll, vagy ha már megszűnt a szerződése, azzal, amelyikkel korábban szerződésben volt. Ha időközben változott a hitelező, vagy eladták a követelést egy faktorcégnek, követeléskezelőnek, akkor együtt kell működniük a különböző cégeknek az adatok átadásában.

A törvény kimondja, hogy az árfolyamrés semmis. A hitelintézetek 60 napot kapnak arra a törvény hatályba lépése után, hogy kidolgozzák annak a módszertanát, hogyan számítják majd ki, pontosan mi jár vissza az ügyfeleknek. A folyósításkor alkalmazott vételi árfolyam és MNB középárfolyam közötti különbség mindenképpen visszajár majd, és a törlesztéseknél beszedett árfolyam-különbözetet is vissza kell fizetni, de csak 2010 végéig. Azóta ugyanis középárfolyamon törleszti mindenki a devizahitelét. A módszertant a bankok elküldik az MNB-nek, amely átnézi majd. Egy külön jogszabály fog arról rendelkezni, hogy az így kiszámított visszatérítést, hogyan és mikor kapják meg a devizahitelesek, ezt várhatóan csak ősszel tárgyalja és fogadja majd el az Országgyűlés.

Az egyoldalú szerződésmódosítások alapértelmezésben tisztességtelennek számítanak majd. Ez nem csak a deviza-, de a forinthitelek esetében is így van. A bankoknak nagyon kell sietniük, ha ezek bármelyikét meg akarják védeni, 30 napjuk lesz arra, hogy bepereljék az államot. A bíróságok soron kívül tárgyalják majd ezeket az ügyeket nagyon feszes határidőkkel. A keresetek beérkezését követően 8 napon belül tárgyalást kell kitűzni, halasztásra csak egyszer kerülhet sor, és az ítéletet is ki kell hirdetni 15 napon belül. Másodfokon hasonlóan szorosak a határidők, és a Kúriának sem lesznek hónapjai, hogy ücsörögjön a papírok fölött, ha ott kötnek ki az ügyek, 30 napon belül határoznia kell, tisztességes-e az adott egyoldalú szerződésmódosítási feltétel.

Számos rendelkezést rögzít a törvényjavaslat a végrehajtásokkal kapcsolatban is. A főszabály az, hogy a folyamatban lévő ügyeket felfüggesztik, amíg a bankok és az adósok ismét el nem számolnak egymással. Kivételek is vannak azonban. Ha a végrehajtás vagy árverés során már más tulajdonába került az ingatlan, akkor már nincs apelláta. Azokat ugyanis nem kívánják hátrányos helyzetbe hozni, akik megvásárolták a devizahitelesek ingatlanját, és a tulajdonukba került a lakás. Vannak olyan ingatlanok, amelyeknél nem csak a hitelintézetnek van jelzáloggal fedezett követelése, hanem a közműcégeknek is jelzálog nélküli követelése. Ezekben az esetekben, hiába függesztik fel a végrehajtást az ingatlanra, a közműcégeket nem lehet az ingatlan eladásából kielégíteni, a lakást meg kell hagyni a jelzálogjoggal rendelkező banknak.