Holnaptól jön a TKM-plafon
Az MNB május végén közölte, milyen költségeket tart elfogadhatónak ezeknél a termékeknél, ennek mértéke a tízéves futamidejű biztosításoknál maximálisan 4,25, a 15 éveseknél 3,95, a húszéveseknél pedig 3,5 százalékos TKM-et jelentett. Az ajánlás szerint alapos indoklással a cégek e költségek fölé is mehetnek maximum 2 százalékponttal. Erre azonban csak akkor van lehetőségük, ha valamilyen speciális, komplex, magasabb hozampotenciállal rendelkező eszközalapot kínálnak az ügyfeleiknek, vagy beépítenek a termékbe valamilyen tőke- vagy hozamgaranciát, illetve akkor, ha a termék magasabb biztosítási kockázatot tartalmaz.
A Mabisz honlapján jelenleg 13 biztosító több mint 50 biztosítási termékének a TKM-je található meg, ezek csaknem felénél még a minimális értékek is magasak a jegybanki elvárásokhoz képest. Ha az extra két százalékpontot is figyelembe vesszük, még akkor is vannak olyan konstrukciók, amelyeknél a maximális TKM-ek túlságosan magasak. A biztosítóknak persze van még egy napjuk lépni, sőt, ha nem lépnek, igazából az sem baj feltétlenül, hiszen az ajánlás nem kötelező érvényű rájuk nézve. A jegybank viszont azt is világossá tette, hogy ha a biztosítók nem tartják be az TKM-plafonra vonatkozó ajánlást, erősebb, kötelező érvényű szabályozást is hozhat ebben a kérdésben. A cél ugyanis az, hogy a nyugdíjbiztosítások utáni adókedvezményt az ügyfelek kapják meg, azon ne az ügynökök és a biztosítók osztozzanak meg, miután az állami támogatás ígéretével rávették az ügyfeleket a szerződéskötésre.
Pozitív fejlemények azért vannak a költségmutatók alapján. A legutóbbi frissítés a Mabisz honlapja szerint június 13-án történt a számokban, és azok a meredek, nem egyszer kétszámjegyű TMK-értékek, amelyek korábban több biztosítási termékre is jellemzőek voltak, mára eltűntek. A legdrágább nyugdíjbiztosítás TKM-je jelenleg tízéves tartamra számolva 6,2-9,63 százalék között van, miközben a legolcsóbb konstrukcióknál a TKM tíz éves futamidőre a 2 százalékot sem éri el.
A költségek alacsony szinten tartása a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben különösen fontos lehet. A TKM ugyanis azt mutatja meg, egy elméleti, költségmentes hozamhoz képest mekkora hozamveszteség érheti az ügyfelet évente a biztosítás költségei miatt. Ha pedig a kockázatmentesen elméletileg elérhető költségmentes hozam már a 3 százalékot sem éri el, nyilvánvaló, hogy ennél jóval magasabb TKM-ek mellett a befektetések volumene a hozamok által csak magas kockázatot vállalva növelhető érdemben. Magasabb kockázatot viszont a magyarországi ügyfelek közül nem mindenki szeret vállalni.
Csökkenő közvetítői jutalékok
A lejjebb kényszerített TKM-ek feltehetően az ügynöki jutalékokra is hatással lehetnek – nyilatkozta nemrég lapunknak Ertl Pál, a piacvezető biztosításközvetítő cég, a Quantis vezérigazgatója. Ertl nem árulta el, hogy a Quantis mennyi jutalékot kap egy-egy szerződés megkötése után, de iparági statisztikák léteznek az MNB-nél.Ezekből kiderül, hogy 2013-ban egész évben a biztosítók több mint 45 milliárd forintot fizettek ki jutalékként a közvetítőknek, vagyis az ügynökök az adott évi díjbevétel több mint tíz százalékát tették zsebre. Az idei első negyedévben is hasonló volt az arány, a nem egészen 120 milliárd forintnyi életbiztosítási díjbevételre 12,3 milliárd forintnyi jutalék jutott.
Ezekből kiderül, hogy 2013-ban egész évben a biztosítók több mint 45 milliárd forintot fizettek ki jutalékként a közvetítőknek, vagyis az ügynökök az adott évi díjbevétel több mint tíz százalékát tették zsebre. Az idei első negyedévben is hasonló volt az arány, a nem egészen 120 milliárd forintnyi életbiztosítási díjbevételre 12,3 milliárd forintnyi jutalék jutott. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.