Durva banki veszteségek jöttek

Nagyon kemény veszteségnek néz elébe a bankszektor az idén. Már a Magyar Nemzeti Bank  pénteken megjelenő féléves adataiban rekord mértékű mínuszok lehetnek, megdőlhet a végtörlesztés elszámolásának negyedévében, 2011 utolsó három hónapjában elkönyvelt csaknem 300 milliárd forintos veszteségrekord.

Azt már tudjuk, hogy az OTP ismét veszteséges lett, ráadásul sokkal nagyobb negatív szám szerepel most az adózott eredmény rubrikában, mint 2011 végén. Akkor a hitelintézet csak 25,8 milliárd forintnyi mínuszba került, most viszont 153,1 milliárd forint a negyedéves deficit, ami rekordnak számít a pénzügyi csoport történetében. A hatalmas bukás oka az adósmentő csomag, amely adózás előtt csaknem 220 milliárd, adózás után pedig közel 180 milliárd forintjába kerül a banknak.

A jellemzően szintén nyereségesen működő K&H is csúnya eredményeket közölhet a második negyedévről. A hitelintézet ugyan csak szeptemberben tervezi közzétenni a friss adatokat, anyacége, a KBC már publikálta féléves jelentését, amelyben a magyar leány főbb mutatói is ott vannak. A K&H ezek szerint a második negyedévben 139 millió eurós (mintegy 43 milliárd forint) veszteséget ért el. Az adósmentő csomag ennél a banknál is sokba került, eddig mintegy 70 milliárd forintot különítettek el rá.

Az osztrák tulajdonban lévő nagybankok már régóta szenvednek Magyarországon, nehezen tudják feldolgozni a romló minőségű hitelportfólióikon keletkező veszteségeket. A második negyedév az Ersténél és a Raiffeisennél is súlyos mínuszban zárult az anyacégek tőzsdei jelentése szerint. A Raiffeisen 67 millió eurós adózás utáni veszteséget könyvelt el, az Ersténél a nettó eredmény mínusz 89,1 millió euró volt. Hat hónap alatt a Raiffeisennél már 100 millió eurós, az Ersténél pedig csaknem 143 millió eurós veszteség halmozódott így fel. A szintén évek óta veszteséges CIB-nél hasonló nagyságrendű deficit halmozódott fel, a második negyedévben adózás után 82 millió euró, az első félévben így összesen 110 millió euró a veszteség.

A magyar bankok közül a tőzsdén forgó FHB is jelentett már, ők is veszteségesek, 3,55 milliárd forint a negyedéves negatívum adózás után, az első félév teljes vesztesége pedig meghaladja a 2,4 milliárd forintot. Nem lehet még pontosan tudni, de sejthető, hogy nem közöl majd fényes második negyedéves adatot az MKB, az UniCredit és a Budapest Bank sem. Az MKB-ról is tudható ugyanis, hogy 5,1 milliárd forintot már elkülönített az árfolyamrésre, az UniCredit anyacégének jelentése szerint 31 millió eurót tartalékolt az adósmentő csomagra, a Budapest Banknál pedig 34,3 milliárd forint ment a céltartalékba.

A bankok tartalékolási stratégiája egyébként nem egységes. Az OTP saját bevallása szerint a lehető leprudensebben próbált eljárni, és már most megképezte az összes várható veszteségre a céltartalékot. Az FHB ezzel szemben tőzsdei jelentésében arról írt, hogy csak az árfolyamrés hatásait számolta el a második negyedévben, az egyoldalú szerződésmódosítások várható veszteségét csak később fogja elkönyvelni.

A harmadik negyedéves, vagy későbbi banki eredményekre is rányomhatja a bélyegét ez a különbözőség a céltartalékolásban. Azok a bankok, amelyek már most minden veszteséget elszámoltak, ha nyernek a perekben, felszabadíthatnak majd a céltartalékaikból. Azok, amelyek optimista módon még vártak a tartalékok képzésével, ha veszítenek, kénytelenek lesznek elszámolni a veszteséget. A perekhez a kereseteket egyébként legkésőbb hétfőn nyújthatják be a hitelintézetek, az első tárgyalást pénteken tartják a Fővárosi Törvényszéken.

VG Online-->