Még több készpénzünk lett

Tovább gyarapodtak a háztartások a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint. Az első félév végén az előzetes adatok szerint a lakosság 35 476,9 milliárd forintnyi pénzügyi eszközzel rendelkezett, ez 3,8 százalékkal több a tavaly év véginél. Mivel a lakosság nemcsak a megtakarításait növelte, de a hiteleiből is törlesztett, a nettó pénzügyi vagyon ennél is nagyobb mértékben 5,5 százalékkal emelkedett, és megközelítette a 26 400 milliárd forintot.

A lakosságnál egyre több a készpénz, június végére 2815,6 milliárd forintnyit halmoztak fel, vagyis egy átlagos háztartás már csaknem 700 ezer forintot tart az otthonában. Az év eleje óta 7 százalékkal nőtt a lakosságnál lévő készpénz állománya, amiben szerepe lehet annak is, hogy az ingyenes készpénzfelvételnek köszönhetően február óta a korábbinál lényegesen olcsóbban lehet hozzájutni a bankókhoz. A készpénznél is gyorsabb ütemben nő a folyószámlabetétek volumene, amely a félév végén már bőven meghaladta a 2500 milliárd forintot is. A lakosság eközben egyre kevésbé köti le a megtakarítását, sokak számára a likviditás már valószínűleg többet ér, mint a bankoktól kapható kamat, ami júniusban már az 1,8 százalékot sem érte el. Az egyéb betétek állománya ennek köszönhetően 2007 ősze óta nem látott szintre, 4813,5 milliárd forintra esett vissza.

A jegybanki adatok szerint a háztartások más befektetési formát kerestek a pénzüknek a betétek helyett, a tőzsdei részvények kivételével ugyanis minden alternatív befektetési formánál nőtt az állomány. A részvény jellegű befektetések közül a befektetési alapok iránt nőtt meg a legnagyobb mértékben a kereslet, ezekből a félév végén több mint 3760 milliárd forintnyi volt a lakossági értékpapírszámlákon. Emelkedett emellett az első hat hónapban a nem tőzsdei részvények és az üzletrészekben felhalmozott vagyon volumene is.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban – például kötvényekben, kincstárjegyekben – lévő megtakarítás is töretlenül nőtt tovább, és június végére bőven átlépte a 3 ezer milliárd forintos lélektani határt. Ennek nagyjából a fele található rövid lejáratú, vagyis maximum egyéves futamidejű értékpapírban, a többi több éves kötvény. A rövid lejáratú hitelpapírok zöme állampapír lehet, a bankok által kibocsátott kötvények ugyanis jellemzően több éves futamidejűek. Az állam is próbálja növelni a lakosságnál lévő hitelpapírok átlagos futamidejét, ami az elmúlt hónapokban sikerült is.

Bár az életbiztosítási díjbevételek nem ugrottak meg számottevően az idén, az életbiztosítási tartalékokban felhalmozott vagyon több mint 5 százalékkal nőtt az év eleje óta. Ebben szerepet játszhattak persze a befektetéseken elért eredmények, a biztosítók emellett az árfolyamváltozásokon is nyerhettek, ha például forint helyett euróeszközöket tartottak. A nyugdíjpénztári megtakarítások is csaknem 5,5 százalékkal gyarapodtak az első hat hónapban, az önkéntes és magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott vagyon június végére megközelítette az 1320 milliárd forintot.

A hitelállomány 8411,6 milliárd forintra süllyedt, ami 2008 közepe óta a legalacsonyabb érték. Az egyéb tartozások mennyisége is csökkent az év eleje óta mintegy 7 százalékkal 672 milliárd forintra.

A hitelállomány 8411,6 milliárd forintra süllyedt, ami 2008 közepe óta a legalacsonyabb érték. Az egyéb tartozások mennyisége is csökkent az év eleje óta mintegy 7 százalékkal 672 milliárd forintra. -->