Sorra halasztják el a devizahiteles ítélethirdetéseket, most a Raiffeisen van soron

Szeptember 10-re halasztotta az ítélethirdetést a Fővárosi Törvényszék a  Raiffeisen Lízing Zrt. ügyében, egyúttal elutasította a felperes azon indítványát, hogy az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz forduljon.

Az egyoldalú szerződési feltételek tisztességtelensége miatti per keddi tárgyalása végén a felperes Raiffeisen Lízinget és a magyar államot képviselő ügyvédek is úgy nyilatkoztak, hogy új indítvánnyal már nem élnek.

A lízingcég az egyoldalú szerződési feltételek tisztességtelenségét tartalmazó kúriai kollégiumi állásfoglalás és a devizahiteles törvény miatt indítványozta az alkotmánybírósági normakontrollt, illetve az Európai Bíróság előzetes döntéshozatalát.

Az MKB, a K&H után a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) állam ellen indított devizahiteles perében is szeptember 9-re halasztotta a döntést a Fővárosi Törvényszék.

A kedden megtartott tárgyaláson a felperes Takarékbank jogi képviselője tételesen kifejtette, mely termékeikre, mely időintervallumokra vonatkozóan érvényben lévő szerződéses kikötések tisztességességének megállapítását kérik a bíróságtól. Kiemelte: a jogszabályi környezet "gyökeresen megváltozott" 2004 és 2014 között.

Az alperes magyar állam szerint a Takarékbank által alkalmazott, a hiteldíj módosításra vonatkozó egyes rendelkezések nem voltak világosak, a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányát meghatározó kikötés pedig nem felelt meg a jogszabályokban foglaltaknak, emellett bizonyos rendelkezések nem voltak egyértelműek és érthetőek a fogyasztók számára.

Továbbá a bíróság különböző formai okokból elutasította az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a Merkantil Bank és az OTP Ingatlanlízing kereseteit, a pénzintézetek ezeket módosított formában ismét be fogják nyújtani - közölte az OTP az MTI megkeresésére, hozzátéve, hogy a történtek miatt az OTP csoport tagjainak tárgyalási időpontjai egyelőre nem ismertek.

A bank ismét hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint az OTP csoport tagjai hitelezési tevékenységük során a mindenkori jogszabályoknak megfelelően jártak el, és ezt bizonyítani szándékoznak a bíróság előtt is.

Az OTP Bank álláspontja szerint aggályos, hogy a 2014. évi XXXVIII. törvény megfelel-e az alkotmányos követelményeknek, ezért várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul.

A múlt hét pénteken kezdődtek meg azok a perek, amelyekben arról kell dönteni, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

Az első ilyen perben pénteken a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét elutasította a bíróság, hétfőn a Milton Hitelezési Zrt. vesztett, a K&H és az MKB devizahiteles perében pedig elhalasztotta az ítélethozatalt a törvényszék.