Extra magasak a betétkamatok

A bankbetéteknél és az állampapíroknál is magasabb kamatot fizetnek a befektetésekre újabban egyes lakás-takarékpénztárak. Miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint júliusban az átlagos lekötött bankbetétek kamata már csak 1,64 százalékos volt, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint pedig az egyéves állampapírok referenciahozama jelenleg már csak 1,7-1,8 százalék között van, a lakástakarékok között még mindig vannak olyanok, amelyek akár 3 százalékos kamatot is fizetnek bizonyos esetekben a betétekre.

A legmagasabb betétkamatok jelenleg a két legnagyobb és legrégebbi piaci szereplőnél, a Fundamentánál és az OTP-nél érhetők el, ők 3 százalékot is kifizetnek az ügyfeleknek. Az Erste ennél szerényebb kicsit, 2 százalékos kamatot ad a magasabb bónusszal járó betétekre, de ez a kamat is nagyon versenyképes. A magas bónuszokat viszont nem lehet könnyű kitermelni, hiszen alacsony kockázatú eszközökkel ekkora hozamot elérni jelenleg szinte lehetetlen. A már hosszabb ideje működő pénztárak persze hiteleznek is, a kihelyezések kamatából szintén lehet fizetni a betéteseknek.

Az OTP-nél a hitelállomány az idén mindössze 5,5 milliárd forint körül alakul, a Fundamenta ezen a téren sokkal aktívabb, már 150 milliárd forint az állománya. A társaság így sokkal függetlenebbé vált a csökkenő kamatkörnyezetből fakadó negatív hatásoktól, mintha nem hitelezene. A folyósítás döntő többsége egyébként jelenleg még úgynevezett áthidaló hitel, amelynek a kamata 5,5-6,5 százalékos.

A nehézségek ellenére a lakástakarékok nem tervezik a magasabb kamatozású módozatok megszüntetését. „Bár a mostani hozamkörnyezet kedvezőtlen, az elmúlt 17 évben számtalan piaci kihívással szembesültünk. Ilyenkor egyszer sem a konstrukciók szűkítésével vagy megszüntetésével reagáltunk, hanem a kínálatunk és szolgáltatásaink bővítésével, így jelenleg sem indokolt a konstrukciók fennmaradását megkérdőjeleznünk” – mondják az OTP-nél. A Fundamenta is azt állítja, hosszú távra tervezve alakította ki a termékportfólióját. A 3 százalékos kamatot fizető konstrukciók tehát maradnak, vannak viszont arra utaló jelek, hogy a cégek inkább az alacsonyabb kamatúak felé terelik a klienseket.

Az OTP például most úgy akciózik a lakástakarékkal, hogy csak az úgynevezett „Hitel Plusz” módozat megkötése esetén engedi el a szerződéskötési díj felét, ez a módozat viszont már nem 3, csak 0,5 százalékos betéti kamatot fizet. Az OTP Lakástakarékpénztárnál jelenleg az ügyfelek több mint kétharmada az alacsonyabb hitel- és betétkamatú módozatot választja, és a Fundamentánál is 80 százalék fölött van azok aránya, akik az alacsonyabb kamatú konstrukcióra szerződnek. Az alacsonyabb kamatú módozatokkal is magas hozam érhető el egyébként az állami támogatások miatt. Egy négyéves lakástakarék kétszámjegyű éves hozamot érhet el fél százalékos betétkamat mellett is akár. A három százalékos kamatot fizető konstrukciók viszont ennél is magasabb, 13-15 százalékos hozamot is produkálhatnak.

Az OTP 3 százalékos betétű lakástakarékja mellé jelenleg 7 százalékos lakáskölcsönt kínálnak, az Erste 2 százalékos kamatú konstrukciójához 6,7 százalékos kamatú hitel jár. A Fundamenta ennél kedvezőbb feltételekkel, 6 százalékos hitelkamattal kínálja a 3 százalékos betétű lakástakarékot.

Az OTP 3 százalékos betétű lakástakarékja mellé jelenleg 7 százalékos lakáskölcsönt kínálnak, az Erste 2 százalékos kamatú konstrukciójához 6,7 százalékos kamatú hitel jár. A Fundamenta ennél kedvezőbb feltételekkel, 6 százalékos hitelkamattal kínálja a 3 százalékos betétű lakástakarékot. -->