Jóval drágábbak a rögzített kamatozású lakáshitelek

A Bankráció portál adatai szerint húszéves lakáshitelt változó (maximum egyéves) kamatperiódussal akár már 4,36 százalékos THM mellett lehet találni, miközben a három éves, vagy annál hosszabb kamatperiódusoknál a THM-ek 6,64 százaléknál indulnak.

A rövidebb kamatperiódusú jelzáloghiteleknél a kamatot a bankoknak 2012 áprilisától valamilyen referenciarátához kell igazítani, ez jellemzően a budapesti bankközi kamatláb (bubor) szokott lenni. Ennek a mértéke 2012 januárjától gyakorlatilag folyamatosan csökken, jelenleg a hathónapos bubor már csak 2,15, az egyéves 2,2 százalékos. A hároméves, vagy annál hosszabb kamatperiódusú hiteleknél a bankoknak elvileg nem lenne muszáj referenciát megadniuk, anélkül is fixálhatják a kamatot. A hitelintézetek egy része viszont óvatosnak tűnik, és transzparensen áraz, a hasonló futamidejű állampapírhozamokat adja meg referenciaként.

Ezeknek a hozama viszont magasabb a bubornál, a hároméves államkötvényé jelenleg 3, az ötévesé 3,5, a tízévesé 4,5 százalék körül van. Mivel a felárak jellemzően a hosszabb kamatperiódusoknál is ugyanolyanok, mint a rövidebbeknél, könnyen kiszámítható, hogy ha valaki tíz évre be szeretné biztosítani a kamatát, akár 2-2,5 százalékponttal magasabb kamatot kell most fizetnie, mintha vállalná az évenkénti kamat- és törlesztőrészlet-módosítást. Ez egy tízmillió forintos lakáshitelnél évente 200-250 ezer forintos extra kamatterhet jelent. Nem meglepő, hogy miközben a változó kamatozású kölcsönök THM-je jellemzően már a 6 százalékot sem éri el, a fix kamatozásúaké többnyire 7-8 százalék között van, de 9-10 százalék közötti költségmutatókat is lehet találni a piacon.

Az államilag támogatott hiteleknél más a helyzet. Az állampapírhozamok folyamatos csökkenése miatt azok kamata szeptember eleje óta 6 százalékos akár egy-, akár ötéves kamatperiódussal veszik fel az ügyfelek. Annak sincs már előnye ezen a téren, aki új lakásra veszi fel a kölcsönt, és három vagy több gyereket nevel. Ilyen körülmények között természetesen megéri a hosszabb kamatperiódust választani.

A piaci kamatozású hiteleknél viszont dilemmázhat az ügyfél, mit tegyen, ami ugyanis most olcsónak tűnik, hosszabb távon drága is lehet, ha a kamatszint emelkedni kezd. A Bankráció számításai szerint például most valóban az egyéves kamatperiódusú hitelek a legolcsóbbak, ha viszont az alapkamat legalább 2 százalékpontot emelkedne, már a húszéves kamatperiódusú kölcsön lenne a legkedvezőbb.

A jegybanki adatok szerint eddig jobban kedvelték az ügyfelek a rövidebb kamatperiódust. Az idén júliusig megkötött lakáshitel-szerződések értéke megközelítette a 125 milliárd forintot, ebből csaknem 60 milliárd forint volt a változó kamatozású hitel. Az egy és öt év közötti kamatperiódusú hitelek volumene 43 milliárd, az ennél hosszabb kamatfixálásúaké alig 22 milliárd forint volt.

A jegybanki adatokból azonban az is kiderül, hogy az a kevés ügyfél, aki nagyon hosszú távra fixálta a kamatát, általában igen előnyös szerződést kötött. Ennek az okát az adósminősítésekben is lehet keresni.