A forgalmazási díjból fizetnek az alapkezelők

SZABÁLYOZÁS A benyújtott adótörvény-módosítások szerint új különadó is lesz jövőre, amely a befektetési alapokat érinti majd. Az adót az olyan alapok után kell befizetni, amelyeknek a befektetési jegyeit Magyarországon értékesítik. Az adó alapja a forgalmazói díj, a mértéke ennek 25 százaléka lesz, és a forgalmazók – ezek többnyire bankok, illetve brókercégek – vallják és fizetik majd be minden negyedévben. (A törvényjavaslat indoklása a tervezett szövegnek kissé ellentmond, abban az áll, havonta kell elkészíteni a bevallást, és befizetni az adót.)
Az intézkedéstől 10 milliárd forintot remél a kormány, ami a piaci szereplők szerint reális lehet. Jelenleg az alapok a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint szeptember végén több mint 5400 milliárd forintot kezeltek, ezt a vagyontömeget viszont nem érinti teljes mértékben a forgalmazói díj. Az intézményi sorozatok és az alapok alapja konstrukciók után jellemzően nem fizetnek ilyen jutalékot, ezek együttes vagyona ezer milliárd forint fölött lehet. Az átlagos alapkezelési díj mértéke a vagyon 1,6 százaléka körül van, ennek mintegy a fele lehet a forgalmazási díj. A mértéke azonban alaponként és forgalmazónként is eltérhet, 30-70 százalék közé eshet. Átlagosan 50 százalékos mértékkel számolva körülbelül 35 milliárd forint lehet a szektorban a forgalmazási díj, ennek a negyedére számíthat az állam.
A különadó a befektetési alapkezelők adózás előtti eredményének a felét is elviheti, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Aranykönyve szerint a szektor tavaly összesen 19,7 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el. Az alapok egyébként már eddig is fizettek különadót, amelynek alapja a náluk kezelt alapok, pénztári és egyéb portfóliók 2009. december 31-i értékének együttes összege volt. Ennek 0,028 százalékát kell befizetniük, vagyis a 2009 végi mintegy 7700 milliárd forintos vagyon után valamivel több mint 2 milliárd forintot.
Mivel a mostani különadó ennél lényegesen nagyobb, komoly költségnövekedést okozhat tehát az alapoknál, ami a nettó hozamokra is hatással lehet. Nem elképzelhetetlen, hogy az állam az alapok költségeinek növelésével az államháztartás egyensúlyának javításán túl a lakossági állampapíroknak is kedvezni akar. A lakossági állampapírok már így is kapnak egyfajta adókedvezményt, hiszen a hozamaikat nem terheli a 6 százalékot eho. Az új különadó – 1,6 százalékos alapkezelési díjjal és 0,8 százalékos forgalmazási díjjal számolva – további 0,2 százalékpontos előnyt jelenthet az állampapíroknak a befektetési alapokkal szemben.
Különadó-kedvezményt is tartalmaz a törvényjavaslat. A hitelintézetek a jövő évi bankadóját csökkenti az ukrajnai kapcsolt vállalkozásokban kimutatott veszteség, ha azt az országot destabilizáló orosz intézkedések okozták. Emiatt maxium 5 milliárd forinttal csökkenthető a különadó mértéke. A törvényjavaslat egyértelműen az OTP-nek kedvez, amelynek menedzsmentje a cég féléves tőzsdei jelentésében azt prognosztizálja, az ukrán veszteség mértéke a krími kitettségekre képzett kockázati költséggel együtt megközelítheti a 30 milliárd forintot. Ha a veszteség nem lesz akkora, mint amennyit előre elkönyveltek, a törvényjavaslat szerint a következő évben be kell fizetni az elmaradt különadót, de az OTP-t ez a veszély aligha fenyegeti, hiszen a krími bruttó hitelek kapcsán képzett kockázati költség miatti veszteség hat hónap alatt már 11,2 milliárd forint volt. Az OTP egyébként üzleti jelentései szerint évente 35-36 milliárd forint körüli összeget fizet be különadóként.