Az idei második negyedévben nőtt a tagok száma az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárnál – mondta pénteken Nagy Csaba ügyvezető igazgató. Ez azért számít fordulatnak, mert a válság óta minden negyedévben zsugorodott a taglétszám. Jelenleg 218 ezer tagja van az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárnak, a kezelt vagyon pedig meghaladja a 175 milliárd forintot. A most húszéves pénztárban alapítása óta 350 ezren fordultak meg.
A tagság egyre nagyobb hányada megy nyugdíjba, többségük azonban egy összegben kéri a kifizetést, eddig mindössze 127-en választották a matematikai járadékot. Ők átlagosan 38 ezer forintnyi nyugdíj-kiegészítést kapnak még 6,5 éven át.
A nyugdíjpénztár ügyfélköre komoly átalakuláson ment át az utóbbi négy év során. Amíg 2010 környékén a befizetések 80 százaléka a munkáltatóktól érkezett, addig ma ez az arány 45-50 százalékos arányban oszlik meg az egyéni befizetők és a munkáltatók közt. Ez a csökkenő munkáltatói befizetések mellett azt is mutatja, hogy a hazai lakosság egyre nagyobb része kezdett el tudatosan készülni a nyugdíjas évekre.
A tagság jelenleg ötféle portfólióból választhat, Nagy Csaba szerint jó lenne, ha – például a vállalati HR-esek – tájékoztatnák az embereket arról, hogyan érdemes választaniuk az alapok közül. Az önkéntes nyugdíjkasszák ugyanis – szemben a magánnyugdíjpénztárak korábbi gyakorlatával – nem sorolják be a tagokat a koruk alapján ajánlott portfóliókba. Úgynevezett céldátum-alapon indítása is megfontolandó lehet, amelyekből mindenki kiválaszthatja azt, amelyik a nyugdíjba vonulásának időpontja alapján ajánlott.
A nyugdíjcélú öngondoskodásra nagy szükség van, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján ugyanis folyamatosan növekszik a korbetöltött öregségi nyugdíjellátásban részesülők száma, akiket a társadalom számára egyre nehezebb lesz eltartani. Csak az utóbbi hat évben több mint 20 százalékkal emelkedett az ilyen ellátásban részesülők száma. További, a nyugdíjrendszer szempontjából figyelmeztető adat, hogy Magyarország termékenységi arányszáma az egyik legalacsonyabb Európában, egy szülőképes nőre mindössze 1,25 gyerek jut.
Nálunk csak a letteknél rosszabb a helyzet, ott ez az arány 1,17. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból látszik, hogy az 1960-as évek óta a gyerekek száma feleződött, a 60 év fölöttieké pedig a kétszeresére nőtt. A házasságok száma is ijesztő mértékben csökken, az egyedülállók pedig nehezen vállalnak gyereket.
A riasztó demográfiai adatok ellenére állami nyugdíj valószínűleg továbbra is lesz, kérdés azonban, hogy mennyi lesz az összege. „A hazai lakosság jelentős része láthatóan még nincsen tisztában azzal, hogy a hazai nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában nem lesz képes tartani a jelenlegi helyettesítési rátát 30-40 év múlva. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amíg egy ma nyugdíjba vonuló munkavállaló a fizetése 80 százalékára számíthat nyugdíjjárulékként, addig ez a szám a jövőben 20-30 százalékra csökkenhet” – figyelmeztet Nagy Csaba. A pénztárakban hatékonyan lehet takarékoskodni a nyugdíjas évekre, a Pénzcentrum és az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár számításai szerint 20 éven át havi 20 ezer forintos befizetéssel egy nyugdíjpénztárban több mint 10 millió forint gyűjthető össze. A szintén adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosításokbab ugyanennyi idő alatt 6,6 millió forint gyűlhet össze.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.