Devizahitel: Sokat buknak a bankváltók

A tipikus devizaadós forintban számolt fennálló tartozása még a banki elszámolások után is magasabb marad, mint a hitel felvétele idején. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tipikus példaként egy olyan devizahitelessel számolt, aki 37 ezer frank hitelt vett fel, amely annak idején 5,6 millió forintnak felelt meg, jelenleg 7,5 millió forinttal tartozik, az elszámolás után ez 6 millió forintra csökkenhet. apunk is hasonló eredményre jutott kalkulációi során. A Világgazdaság egy 2005 közepén, egy 2007 elején és egy 2009 elején 65 ezer svájci franknak megfelelő forinthitelt felvett adósra készített számításokat a jegybanki kamat- és árfolyam-statisztikákat alapul véve.

A 2005-ben eladósodott devizahiteles 160 forint körüli árfolyamnál kaphatott frankhitelt, körülbelül 10,4 millió forintnyit. A kezdeti törlesztőrészletet 20 éves futamidőre számolva 6 százalékos THM mellett 75 ezer forint körül alakult, jelenleg viszont a kamatemelések és az árfolyamváltozás miatt már 140 ezer forintot fizet. A tőketartozása azóta ugyan csaknem 20 ezer frankkal csökkent, de forintban számolva növekedett, 11 millió körül van. A csaknem tíz éven át felszámított árfolyamrés és a kamatemelések miatt viszont sok pénz jár vissza, csaknem 10 ezer franknyi, a tartozása így nem egészen 34 ezer frankra, vagyis nagyjából 8,6 millió forintra csökkenhet. Ha kap 6 százalékos kamat mellett forinthitelt, akkor a forintosítás után 92,5 ezer forint körüli törlesztőrészlettel számolhat.

Aki 2007 elején vett fel kölcsönt, ennél kicsivel rosszabbul jár. A forint akkoriban már erősebb volt, így 65 ezer svájci frankért csak 9,75 millió forintot adtak. A kezdeti törlesztőrészlet az akkori kamatok mellett 70 ezer forint körül alakult, ma csaknem 140 ezer forint. Ezek az adósok valamivel kevesebb visszatérítésre számíthatnak, mint azok, akik korábban vettek fel kölcsönt, de az ő tőketartozásuk is csökkenhet körülbelül 9 ezer frankkal. A forintban számolt tartozásuk így körülbelül arra a szintre kerülhet vissza, ahol a hitel felvételekor volt, az új törlesztőrészletük pedig 96 ezer forint körül alakulhat.

Aki 2009 elején vett fel devizahitelt, a visszatérítésekkel kevesebbet nyer, hiszen a kamatok azóta keveset változtak, és az árfolyamrés után visszajáró pénz is kisebb lehet. Abból a szempontból viszont kifejezetten szerencsés, hogy a forint 2009-ben már 20 százalékkal gyengébb volt a frankkal szemben, mint két évvel korábban, így 65 ezer frankért csaknem 11,7 millió forintnyi hitelt adtak, amelynek a törlesztőrészlete az akkori kamatok mellett 95 ezer forint körül lehetett, ez emelkedett azóta 140 ezer forintra. Hat év folyamatos törlesztés után jelenleg csaknem 14 millió forinttal tartozik egy ilyen devizahiteles, ebből az elszámolás után is megmarad még 13 millió. Ha a forintosítás után 6 százalék körüli kamattal kap forinthitelt, az új törlesztőrészlete 115 ezer forint fölött lesz.

A legnagyobb bukást azok könyvelhetik el, akik a 2005-2008 között felvett frankhitelüket 2008-2009 körül kiváltották. Ők a kamatemelések miatt megítélt visszatérítéseket szinte teljes egészében elbukhatják, 2009 közepétől kezdve ugyanis a frankhitelek kamata már nem nagyon nőtt tovább. Ők azok, akik a kiváltás során az árfolyamrést is többszörösen megfizették, ez sem jár azonban vissza csak a legutolsó hitelük után. Egy ilyen devizahiteles 2007 elején 65 ezer frankért még 10 millió forintot sem kapott, jelenleg viszont már több mint 13 millióval tartozik, és a visszatérítések után is maradhat még 12,2 millió forintnyi tartozása.

Eközben azok, akik maradtak a régi kölcsönükben, átlagosan 10 millió forint alatti tartozással kalkulálhatnának az elszámolás után. A példában szereplő bankot váltó devizahiteles eredeti 70 ezer forintos törlesztőrészlete jelenleg 133 ezer forint, a forintosítás után pedig körülbelül 120 ezerre csökkenhet, vagyis 25 ezer forinttal lesz magasabb a bankot nem váltókénál.

Ezek a kalkulációk azonban csak hozzávetőlegesek, és csak azokra érvényesek, akik sohasem kaptak kedvezményt, például türelmi időt vagy futamidő-hosszabbítást a bankjuktól, és nem vettek részt az árfolyamgátban sem. Bármilyen, a banktól igénybe vett kedvezmény csökkentheti a visszatérítendő összeget. Azon is sok múlik, a bankok pontosan milyen mértékben emelték a kamatokat, és mekkora árfolyamréssel számoltak. Általánosságban elmondható, hogy akinek a bankja magasabb marzsot alkalmazott, és nagyobb mértékben emelte a rátákat, jóval nagyobb kártérítést kaphat, mint azok, akiknek a hitelintézete fogyasztóbarátabban viselkedett. Volt olyan bank például, amelyik 1 százalékos árfolyamrést használt, miközben más hitelintézeteknél 4 százalék volt a marzs, ez önmagában több százezer forintnyi különbséget jelenthet a visszatérítéseknél.

Az idő azonban a forinthitelesnek kedvez, miközben a devizahiteleknél a tőketartozás forintban számolva nőtt, egy tízmilliós forinthitel tőketartozása időközben 7,6 millió forintra csökkent, és a mostani törlesztőrészletük is valószínűleg lényegesen alacsonyabb már a devizahitesekénél. A visszatérítések után is alacsonyabb maradhat a forinthitelesek részlete.

Az idő azonban a forinthitelesnek kedvez, miközben a devizahiteleknél a tőketartozás forintban számolva nőtt, egy tízmilliós forinthitel tőketartozása időközben 7,6 millió forintra csökkent, és a mostani törlesztőrészletük is valószínűleg lényegesen alacsonyabb már a devizahitesekénél. A visszatérítések után is alacsonyabb maradhat a forinthitelesek részlete. -->