Néhány szektor húzza a hitelezést

Stagnált az idén a vállalati hitelállomány a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Szeptember végén 6705 milliárd forinttal tartoztak a cégek a hazai hitelintézeteknek, ez mindössze 20 milliárd forinttal több a tavaly év véginél. Ennek szinte pontosan a fele volt forint- és a fele devizahitel. A statisztikákból kitűnik: a bankok egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a vállalati hitelezésből, miközben a takarékok szerepe csökken. A 6 milliárd forint fölötti mérlegfőösszegű szövetkezeti hitelintézetek vállalati hitelállományuk egyharmadát bukták el az idén, alig 200 milliárd forintnyi kölcsön maradt a portfólióikban.

Az egyes nemzetgazdasági ágazatok hitelfelvételi aktivitása eltérő. Miközben a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és a raktározás, szállítmányozásban intenzíven növekedett az idén a hitelállomány, a legtöbb ágazat inkább leépítette a banki tartozásait. A mezőgazdasági cégek hitelállománya 393 milliárdra nőtt a harmadik negyedév végére, ez 12 százalékos bővülés az év eleje óta. Az állomány döntő része forinthitel volt, ami nem meglepő, hiszen a mezőgazdaság az az ágazat, amely a Növekedési Hitelprogramból (NHP) is a legnagyobb mértékben részesült. Az agrárcégek a statisztikák szerint elsősorban hosszabb távú és folyószámla-hiteleket vettek fel az idén, de az éven belüli forinthiteleik is nőttek valamivel szerényebb mértékben. A mezőgazdasági cégekre különösen jellemző volt, hogy hiteleiket a takarékoktól a bankokhoz vitték át.

A kereskedelem és gépjárműjavítás részesült a második legnagyobb arányban az NHP-ból, nem ez okozta azonban az állomány 3,2 százalékos növekedését. Ez az ágazat rendelkezik az egyik legnagyobb hitelállománnyal, több mint ezer milliárd forintossal. A kereskedelmi és gépjárműjavító szektor forinthitelei az idén is csökkentek, a devizahiteleiket viszont több mint a negyedével növelték a cégek 315 milliárd forintra, ebbel valószínűleg persze az is szerepet játszott, hogy a forint 4,3 százalékot gyengül az első kilenc hónapban az euróval szemben.

A feldolgozóipar hitelállománya 1167 milliárd forint volt a harmadik negyedév végén, vagyis bő 8 százalékot nőtt január óta. Az NHP-hitelekből ez az ágazat is bőven részesedett eddig, de ebben az ágazatban is inkább a devizahitelek volumene ugrott meg az év eleje óta. A feldolgozóiparon belül az élelmiszeripari, a kőolajiparban, vegyiparban és gyógyszergyártásban tevékenykedő vállalkozások azok, amelyek komolyabb hitelfelvételbe vághattak az idén. Mivel ezek a cégek valószínűleg exportra is sokat termelnek, nem meglepő, hogy nagyrészt devizahiteleket választottak.

A szállítással és raktározással foglalkozó cégek hitelállománya nőtt a legnagyobb mértékben az idén, 34,4 százalékkal. Az NHP-s hitelek körülbelül 5 százaléka csapódik le ebben a szektorban, amelyben a forinthitelek állománya 29 százalékkal 279 milliárd forintra emelkedett az idén, a devizahiteleik pedig több mint 40 százalékkal 200 milliárd forintra nőttek.

Törlesztő szektorok

Néhány nemzetgazdasági ágazat a válság óta jóformán csak törleszti a kölcsöneit. A bányászati szektor hitelállománya például már a 9 milliárd forintot sem éri el, 18 éves mélyponton van. A villamos energiával, gáz- és gőzellátással, légkondicionálással foglalkozó cégek banki tartozása 160 milliárd forintra csökkent, ami több mint 13 éve a legalacsonyabb érték. Az építőiparban is folyamatosan csökken a hitelállomány. Szeptember végén 422 milliárd forint volt a teljes volumen, 2011 végén még ennek a másfélszeresével tartoztak a cégek a hitelintézeteknek.