Az MNB átveszi az MKB irányítását

Orbán Viktor miniszterelnök Matolcsy György jegybankelnökkel közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szanálási törvény szabályai szerint az állam átadja az irányítást az MNB-nek, amely előbb megtisztítja a portfoliót, rendbe teszi a bankot, majd tőzsdére viszi azt. A bank mögé az MNB áll, vagyis mindenki garantáltan a pénzéhez jut. Ezzel párhuzamosan döntöttek arról is: a Széchenyi Bankot hagyják végleg bedőlni, de kártalanítják azokat a nagybetéteseket, akik 30 millió forint feletti összeget hagytak a bankban.

A bankrendszer megerősítése érdekében felkérte a kormány a jegybankot, hogy segítse az MKB portfolió tisztítását – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a nemrég megvásárolt állami pénzintézet lesz az első, amelyet a jegybank a szanálási törvény szerint tesz rendbe. A jogszabály azt mondja ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkor léphet fel, ha a bank e nélkül fizetésképtelenné válna és a megmentése közérdek. A jogszabály tipikusan leírja, hogy a nagybankokat meg kell menteni, hogy ne sérüljön a pénzügyi intézményrendszer. Igaz, a jegybank szerint nem a fizetésképtelenség csak a veszteség volt az oka a beavatkozásnak.

Ennek viszont ellentmond, hogy válságintézkedéseket is hoztak. Matolcsy György jegybankelnök közlése szerint az MNB teljes mérlegével az MKB mögé áll – vagyis az állami bank fizetőképesség teljesen garantált marad. Az MKB teljes likviditását az MNB garantálja, a bank minden betétje és minden egyéb forrása, pénzpiaci hitele, kötvénye az MNB által biztosított teljes körű garanciát ad. Az MKB-nál 18 hónapos reorganizációs szakasz kezdődik- tette hozzá a jegybank elnök, aki szerint a nemrég megvásárolt állami banknak van jó része (az ügyfélállomány, a betétek és a partnerek), de van rossz része is, hiszen a kereskedelemi hitelállomány és az ingatlanhitelek „magas nem fizető szerkezetet mutatnak”.

Az MNB közleménye szerint a jegybank átveszi az MKB Bank irányítását és a leányvállalatokra is kiterjedően újjászervezi a hitelintézetet. Ezzel „olyan professzionális szakértői csapatot bíz meg, amely az MNB teljes hatósági és szakmai ellenőrzése alatt dolgoznak majd”.

A cél a közlemény szerint, hogy a „szerkezetileg átalakított és megerősített pénzintézet hozzájáruljon a teljes magyar pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési képességének helyreállításához, és a növekedési fordulat megőrzéséhez”. Matolcsy ezt úgy fogalmazta meg, hogy az MKB vezető szerepet tölt majd be a bankrendszerben. A terv szerint a következő hónapokban átalakítják a pénzintézetet és csökkentik a költségeket, megtisztítják a portfoliót, ám nem tőkésítik fel a bankot. A tőkehelyzetet a jövedelmezőség javításával szeretnék rendbe tenni.

Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e az MKB összevonása a Budapest Bankkal Orbán Viktor kormányfő azt mondta, hogy a tranzakció zárása, az állami tulajdonszerzés megtörténte után döntenek majd erről a kérdésről, valamikor május-júniusban.

A jegybanki közlemény szerint a bankot az MNB „előreláthatólag maximum egy évig” irányítja majd – a sajtótájékoztatón azonban Orbán és Matolcsy is 18 hónapos időszakról beszélt. Ezt követően a pénzintézetet privatizálni szeretnék. Orbán azt mondta, csak a fejlesztési, exportfinanszírozási bankok esetén (MFB, Eximbank) és esetleg a takarékszövetkezeteknél (de ott csak korlátozottan) érdemes közösségi tulajdont megjeleníteni, a kereskedelmi bankoknál ez túl nagy kockázatot jelent. "A kormány nem arra való, hogy bankokat működtessen. Az állam ma azért vállal szerepet tulajdonosként a pénzügyi rendszerben, hogy az átszervezését segítse." – mondta a kormányfő. Matolcsy György annyit tett hozzá: tőzsdei privatizációt is elképzelhetőnek tart.

Széchenyi Bank: segítség van, menekvés nincs

A kormány kárenyhítési alapot hoz létre a Széchenyi Bank betéteseinek – közölte Orbán Viktor a sajtótájékoztatón, amely hivatalosan egyébként a bankrendszer megerősítéséért hozott intézkedésekről szólt (de csak az MKB átvétele és az alap volt napirenden). A Széchenyi Banknál az Országos Betétbiztosítási Alap már 14 milliárd forintot kifizetett a betéteseknek, azonban 107 betétes 7,4 milliárd forintja bennragadt: náluk a betét összege meghaladta a 30 millió forintot. A kormányfő szavai szerint az „állami tulajdon felelősségének megfelelő” kárenyhítés valószínűleg őket érintheti majd, ebbe az állam tulajdoni részesedésének arányában (49 százalékban) szállna be. Azt is mondta azonban, hogy az alap 5,5 milliárd forintos lenne – ez akár annyit is jelenthet, hogy a többségi tulajdonosnak, a Töröcskei István ÁKK vezér családi érdekeltségében lévő T&T Zrt.-nek esetleg kevesebbet is elegendő lesz betennie az összes betétes kifizetéséhez.