Személycserék az MKB-nál

Már pénteken vezető megbízású MKB dolgozókkal közölték a jegybank képviselői, hogy felmentették őket – tudta meg a Világgazdaság. A Magyar Nemzeti Bank nem árulja el, kik vették át az irányítást az állami tulajdonú banknál, Balog Ádám alelnök szerint ők szakemberek, és nem a személyük érdekes. A szanálási biztosok pénteken jelentek meg az MKB-nál, átvették az igazgatóság jogköreit, vagyis a munkáltatói jogokat is. Úgy tudjuk: azonnal hozzá is láttak a személycserékhez, így többen a karácsonyfa alá kapták meg a felmondólevelüket.

Kérdés, hogy a gyors intézkedésre miért volt szükség, ugyanis a banknál nincs baj. Valójában a bankvédelmi törvény is csak jogi alapként, mint valódi magyarázatként szolgál arra, miért vette át a jegybank az irányítást. Balog Ádám  szerint az MKB kisebb részét kell kitisztítani, eszközeinek 15-20 százalékát kell kezelni, mert a nagyobbik rész jól működik. Miután a bank eszközállományának pont ekkora része eleve céltartalékban van, ez annyit jelent: csak a már bukott, és letisztázott ügyleteket vinnék ki. A pénzügy helyzetet jellemzi a 18 százalékos tőkemegfelelési mutató is. Ez alapján a bank azt is kibírná, ha ma még egyszer ki kellene fizetnie az összes rossz hitel ellenértékét.

Balog szerint a jövőbeni helyzet lehetett volna kritikus, több mint egy éves időtávon merült volna fel a fizetésképzelenség. Úgy látták, a bank nem kezdte meg a rossz elemek kivezetését, és ez jelenti a kockázatot, ami miatt léptek. Igaz: korábban arról volt szó, a jegybank erre a célra létrehozott szervezete vásárolja ki a befulladt hiteleket a bankoktól, így az MKB-tól is. A szervezet most állt fel, így érthető lenne a kivárás is, ám az MNB alelnöke szerint azért kellett lépni, mert így időben intézkedhetnek. A kivásárlás viszont így nem igazán lehetséges. Most már a szanálási szabályok érvényesek: vagy a bankon belül hoznak létre egy külön rosszbankot és adják azt el, vagy egyesével értékesítik a nullás portfólióelemeket a piacon. Az alelnök szerint a stratégiáról később, a bank felmérését követően döntenek. Ez ellentmond a szanálási törvénynek.

A törvény a szanálás egyik alapvető feltételeként a fizetésképtelenséget, vagy annak veszélyét határozza meg. Le is írja, hogy a veszély is egy éven belüli fizetésképtelenség előfordulását jelenti. Vagyis: nincs szó arról, hogy a jegybank az éven túli kockázat miatt léphetne. Ráadásul a jogszabály értelmében mindehhez szanálási terv is kell – vagyis most már tudni kellene, pontosan mit tesznek a bankkal.

A jogi alapozás feltétlenül szükséges lenne ahhoz, hogy az Európai Központi Bank ne nézzen rossz szemmel az ügyletre (ha állami segítségként vagy beavatkozásként értékelénék, az nem volna jó). Az EKB-t értesíteni kell, Balog arra a kérdésre, hogy ezt mikor tették meg (a bejelentés előtt vagy az után), úgy felelt: a megfelelő időben. Az Európai Bizottság a Reuters-szal azt közölte, hogy még nem kapott tájékoztatást.