A szegényebbek nem biztos, hogy szocpolos lakáshoz jutnak

Visszavetheti valamelyest a lakossági hitelezést a jegybank ez év elejétől életbe lépett rendelete, amely meghatározza a jövedelemhez képest a törlesztőrészletek maximumát, emellett lakás- és autóhiteleknél, valamint -lízingeknél a minimális önerő mértékét is előírja. Akinek az igazolt nettó jövedelme nem éri el a 400 ezer forintot, legfeljebb annyi forinthitelt kaphat, amennyinek a törlesztőrészletei nem haladják meg havonta a jövedelme felét. Ha ennél többet keres, akkor pedig a 60 százalékát. Euróhitelnél 25 és 30, más devizában nyújtott hitelnél 10 és 15 százalék a limit.
A hitelfedezeti szabályok szerint forinthitelnél forinthitel a lakás forgalmi értékének 80 százalékáig, euróhitel az 50 százalékáig, más devizahitel pedig a 35 százalékáig adható, ingatlanlízingnél a limitek 5 százalékponttal magasabbak. Az autóhiteleknél is hasonlóak az elvek, forintban a gépjármű 75, euróban 45, egyéb devizában a 30 százaléka finanszírozható, autólízingnél 80, 50 és 35 százalék a maximális arány.

A jegybank a rendelet kiadásakor úgy nyilatkozott, az összhangban van a banki gyakorlattal, a hitelintézetek is hasonlóan szigorú szabályokat alkalmaznak a hitelbírálatoknál, így nem okoz majd visszaesést az éppen csak lendületbe jövő lakossági hitelpiacon. A piaci szereplők ezzel többé-kevésbé egyetértenek. Az UniCredit hitelezési gyakorlatát a rendelet lényegesen nem befolyásolja már, a CIB Bank szerint pedig a jövedelmek vizsgálatának szigorúbb szabályozása csak egy nagyon szűk réteget érint majd negatívan.

A vállalkozók, valamint a nem bérből és jövedelemből élők fedezet nélküli hitelezése eddig is problémát jelentett a bankoknak, ez a réteg mostantól szigorúan csak rendszeres havi jövedelemigazolás mellett vagy adóhatósági igazolás alapján lesz hitelezhető. Gyakorlati problémát jelenthet majd, hogy a prémium banki ügyfélszegmensben, hiába rendelkezik egy ügyfél tekintélyes vagyonnal, ha nem tud rendszeres havi jövedelmet igazolni, a bankok nem lesznek képesek például hitelkártyát kínálni.

„Hoz változást a rendelet, a mértékét viszont még nem lehet megjósolni” – mondja Kézdi Zsolt, a Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesületének elnöke. Tavaly beindult végre a lakossági hitelkereslet, ami a szakember szerint az idén tovább nőhet részben az alacsony kamatok, részben pedig a banki elszámoltatások miatt. A bankoknak ezer milliárd forintba kerülő intézkedés ugyanis növelheti a pénzügyi közvetítőrendszerbe vetett bizalmat, amit a fair bankolásról szóló törvény is erősíthet.

A júliustól életbe lépő új szocpolszabályozás is élénkíthetné a hitelezést, a hiteltanácsadók viszont attól tartanak, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők nem tudnak majd lakáshitelhez jutni a szabályozás miatt. A lakásárak nőnek, a rendelet pedig minimális lakásméretet ír elő a családoknak. Kézdi szerint lehetnek majd olyan családok, amelyek ha a rendeletben megszabott méretű lakást szeretnének vásárolni, akkor olyan sok hitelt kell felvenniük, amelynek a törlesztéséhez nem lesz elég az igazolt jövedelmük.

Jönnek a fair mutatók

Benyújtották a pénzügyi intézmények az MNB-nek a fogyasztói hitelszerződéseikben alkalmazni kívánt különböző kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatókat és referenciakamatokat. A kérelmeket a jegybank elbírálta, és az elfogadott mutatók leírását pedig a honlapján publikálja – közölte az intézmény. Az elfogadott kamatváltoztatási mutatók az állampapír-piaci hozamokhoz és meghatározott kamatcsere-ügyletek értékeihez igazodnak. Referenciakamatként állampapírhozamokat, a bankközi kamatlábakat (bubor, libor, euribor) és az alapkamatot használhatják a bankok.