Sok bank perli az államot - Jóval kevesebb pénzt kaphatnak vissza az adósok

Tegnap járt le a határidő, ameddig a hitelintézetek keresetet nyújthattak be a Fővárosi Törvényszéken, ha vitatják, hogy a forinthiteleikkel kapcsolatos egyoldalú szerződésmódosításaik tisztességtelenek voltak. A devizahiteleknél a bankok az indított pereket elvesztették, ebből arra lehet következtetni, hogy a forinthiteleknél sincs sok esélyük a győzelemre, ennek ellenére több mint kéttucat intézmény perel.

A tét ezúttal lényegesen kisebb. A jegybank becslései szerint 942 milliárd forintnyi azonnali veszteséget okoz a bankszektornak a teljes elszámolás, ennek viszont valószínűleg csak egy töredéke jut a forinthitelesekre. Az OTP például úgy nyilatkozott korábban, a forinthitelekkel kapcsolatos elszámolás költségeit 20-30 milliárd forintra becsüli, miközben az elszámolás teljes adózás utáni vesztesége a pénzügyi csoportnál megközelíti a 170 milliárd forintot.

Az elszámolással érintett forinthitelesek száma meghaladhatja az 1,7 milliót, amiből 274 ezer a lakáshitel és 158 ezer szabad felhasználású jelzáloghitel. A jogszabály szerint a 2004 májusa és 2014 július 26. között felvett hitelekre vonatkozik az elszámolás, ha a szerződések még élnek vagy pedig 2009. július 26. után szűntek meg. Nem kell viszont elszámolniuk a bankoknak a támogatott lakáshiteles adósokkal, illetve azokkal sem, akiknek folyószámla- vagy kártyahitelük van. A megmaradt állomány így 1900 milliárd forint körül alakul.

Az, hogy egy szerződésre kiterjed az elszámoltatási törvény hatálya, nem jelenti automatikusan azt, hogy jár is vissza pénz az adósoknak. Az egyoldalú kamatemeléseket ugyan a jogszabály tisztességtelennek minősítette, az elmúlt években viszont a forinthiteleknél már sokkal jellemzőbbek voltak a kamatcsökkentések.

Azok például, akik az elmúlt három évben adósodtak el, nem sok visszatérítésre számíthatnak. Csalódás érheti azokat is, akik a végtörlesztés idején forinthitelből fizették ki a devizakölcsönüket. 2011 végén és 2012 elején igen magas, 10-11 százalékos átlagos kamattal juthattak kölcsönhöz, a kamat azonban azóta sokkal alacsonyabb lett. Ráadásul a végtörlesztés során kapott kedvezmények miatt valószínűleg a devizahitelük után sem jár kártérítés.

Az elszámolással érintett mintegy tízéves időszak alatt persze voltak olyan periódusok is, amikor a bankok emelték a kamatokat, 2006 eleje és 2009 vége között például a piaci alapú lakáshitel-állomány kamata körülbelül 2 százalékpontnyit nőtt. Ebben az időszakban viszont a felvett lakáshitelek döntő része devizaalapú volt, aki a forinthitelt választotta, az pedig jellemzően támogatott konstrukciót keresett.

A fogyasztási hiteleknél 2008 tavasza és 2009 ősze között az állomány átlagos kamata ez idő alatt csaknem 4,5 százalékkal emelkedett. Egy 420-430 milliárd forint körüli személyihitel-állomány érintett ebből az időszakból, azok az adósok, akik felvették, néhány tízmilliárd forintot kaphatnak majd ősszel vissza a bankjuktól.

Ezek a bankok perelnek

Összesen 26 pénzügyi intézmény nyújtott be keresetet a forinthitelek egyoldalú szerződésmódosításainak tisztességtelenné nyilvánítása ellen Két takarékszövetkezet, a Sajóvölgye és a téti pereli az államot, a bankok közül pedig a KDB, a Magyar Cetelem, az Erste, az FHB Kereskedelmi és az FHB Jelzálogbank, a K&H, a Sopron Bank, a Budapest Bank, a CIB, a Kinizsi Bank, a Raiffeisen, a Porsche Bank, az NHB Növekedési Hitelbank, az Axa és az OTP fordult a bírósághoz. Az OTP csoport több cége is benyújtott keresetet: a bank mellett a lakástakarékpénztár, a Merkantil Car és a Merkantil Váltó, valamint az OTP Ingatlanlízing is a bíróságon kívánja bizonyítani az igazát. A pénzügyi vállalkozások közül az UCB Ingatlanhitel, a Raiffeisen Lízing, a CIB Ingatlanlízing és a CIB Lízing perelte be az államot.