Ismét nő a vállalati hitelezés

Ha csekély mértékben is, de emelkedett tavaly a vállalatok hitelállománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Az év végén 6759,6 milliárd forint volt a teljes hitelállomány, a nettó hitelfelvétel pedig megközelítette a 160 milliárd forintot. Ez komoly eredménynek számít, hiszen utoljára 2008-ban vettek fel több hitelt a cégek, mint amennyit törlesztettek.

A teljes vállalati hitelállomány kicsivel több mint a fele volt a forinthitel. Az arányok a forinthitelek felé tolódnak el, ezekből ugyanis a kamatok általános csökkenésének, másrészt a különféle kedvezményes konstrukcióknak – például a Növekedési Hitelprogramnak (NHP) – köszönhetően a kihelyezések volumene meghaladja a törlesztésekét, a devizahiteleket illetően viszont a vállatok nettó törlesztők. A vállalati hitelek döntő részét a nagyobb piaci szereplők helyezik ki, a 6 milliárd forint fölötti mérlegfőösszegű takarékok részesedése az állományból mindössze 3 százalék.

A válságból már kilábalt ágazatok húzták a hitelezést. A bankok és a takarékok által az agrárszektorba kihelyezett hitelállomány például több mint 10 százalékkal nőtt, és az év végén már megközelítette a 390 milliárd forintot. Az NHP-s hitelek egyik legnagyobb felhasználója is a mezőgazdaság, a második szakaszban január végéig 484 milliárd forintnyi kölcsönt folyósítottak, ennek több mint a negyede ment az agrárágazatba. A mezőgazdasági cégek a forinthiteleket kedvelik, különösen a hosszabb lejáratúakat, ebből több mint 250 milliárd forint az állományuk. Tavaly az éven túli forinthitel-állományuk 20 százalékkal nőtt, miközben a lényegesen kisebb volument kitevő éven belül lejáró hiteleiké ugyanilyen arányban csökkent.

A feldolgozóipar hitelállománya is kétszámjegyű mértékben bővült tavaly, és az év végére meghaladta az 1200 milliárd forintot. Ez az ágazat is sok NHP-s hitelt kap, a folyósításokból 18 százalék körül van a részesedése. Az egyes alszektorok hitelezése azonban nem egyformán bővül: az élelmiszeripar hitelállománya több mint 15 százalékkal gyarapodott 2014-ben, a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás, vegyipar és gyógyszergyártásé pedig megmásfélszereződött. A gépipar, a könnyűipar és a fémfeldolgozás hiteleinek volumene viszont csökkent. A feldolgozóipari cégek közül a forinthiteleket leginkább csak az élelmiszeripari cégek keresik. Az exportra is sokat gyártó vállalatok körében a devizahitelek is kelendők, tavaly ezek állománya 20 százalékkal nőtt, és a szektor teljes hitelállományának csaknem 60 százaléka devizahitel.

Látványos bővülés volt a szállítmányozás és raktározás szektor hitelezésében is tavaly. Az ágazatba tartozó cégek deviza- és forinthiteleket is komoly mennyiségben vettek fel, ennek köszönhetően a hitelállományuk a harmadával bővült, és az év végére megközelítette a 480 milliárd forintot. A pénzügyi és biztosítási tevékenységet végző vállalkozások sem féltek a kölcsönfelvételtől, a negyedével bővült tavaly az állományuk, és az év végén már meghaladta a 300 milliárd forintot.

Mélyben az építőipari hitelezés

Az építőipar és az ingatlanos ágazatok még mindig nem heverték ki a válságot a hitelezési statisztikák szerint. Az építőipar hitelállománya több mint 10 százalékot zsugorodott tavaly, és hétéves mélypontra került, alig éri már el a 400 milliárd forintot. Az ingatlanügyekkel kapcsolatos hitelállomány 9 százalékkal csökkent, az év végén alig haladta már meg az 1700 milliárd forintot, vagyis csaknem kilenc éves mélyponton volt. A tavalyi év egyik sikerágazataként emlegetett szálloda- és vendéglátóiparban is több mint 10 százalékkal csökkent a hitelállomány.