Buda-Cash: hogyan tűnhetett el ennyi pénz?

Bánáti János a cég tulajdonosainak ügyvédje megerősítette: valóban nem túlzás, száz milliárd forint körüli veszteséget csinált a cég. Az MNB pedig közölte: rövidesen megkezdődhet a felszámolás.

Az, hogy pontosan mi történt, egyelőre még nem látszik tisztán. Szakértők szerint legvalószínűbb, hogy a 100 milliárdos összeg több évtizedes csalással jött össze.  Elemzők szerint az sem kizárt, hogy brókercég az 1997-es, 1998-as két kisebb tőzsdekrach  és az akkoriban kezdődő orosz válság óta bajban volt és kozmetikázta adatait. Magyarországon 1998 és 2001 között 13 brókercég ment ennek hatására csődbe, de ez nemcsak a hazai, több nagy európai céget is elsöpört. (Az ügyben sikkasztás miatt indul nyomozás.)

Így aztán az sem elképzelhetetlen, hogy már azóta nem létező hozamokat mutatott ki az ügyfelei felé a Buda-Cash. Ha azt feltételezzük, hogy a kimutatott hozamok nem felelnek meg a valóságnak, és a brókercég folyamatosan égette az ügyfelek pénzét, akkor kamatos kamattal számolva már igencsak nagy összeg jöhet ki, amellyel a cég megkárosította ügyfeleit. Nem arról van tehát szó, hogy a szolgáltató ekkora összeget ellopott, hanem arról, hogy a hivatalosan kimutatott hozamokhoz képest ekkora az eltérés. Az ügyfeleket a szolgáltató 3-5 évre is magához kötötte, így nem kellett kifizetésekkel bajlódniuk, a lejáró szerződéseket pedig vagy újra kötötték, vagy az új befizetésekből kifizették a lejáró szerződéseket.

 
Nem lenne muszáj kapkodni, létezik segítség

A pénzügyi válság kezdete óta megszaporodtak a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatást nyújtani kívánó gazdasági társaságok, magánszemélyek. A Magyar Nemzeti Bank honlapján, a  Figyelmeztetések menüpontjában folyamatosan közzéteszi az itthon feltűnő jogosulatlan szolgáltatók főbb adatait, s megjeleníti az Európai Unió egyéb felügyeleteinek figyelmeztető közleményeit is az EU-ban felbukkant hasonló társaságokról, magánszemélyekről is.

A Magyar Nemzeti Bank honlapján jó tanácsokat is talál, ellenőrizheti, hogy a szolgáltató engedéllyel végzi-e tevékenységét és azt is megnézheti, hogy a szolgáltató szerepel-e a kiemelt kockázatú tevékenységet végzők között. Ha gyanúja merül fel, vagy bizonytalan, az [email protected] vagy a [email protected] e-mail címen a konkrét ügyében is segítséget kaphat a bank szakértőitől. Ha nincs egy-két napja, hogy az ügyletet átgondolja, már azon is gyanakodni kezdhet.
 
Amit el akarunk hinni, azt elhisszük

Igaz ugyan, hogy itt egy régóta működő, létező és ismert szakemberek által működtetett cégről van szó, de a logikája éppen úgy működött, ahogy korábban több pilóta játék esetében. HA valaki jól akar járni, hajlamos csak erre figyelni és ez eltereli a figyelmét sok, utólag már egyértelműen veszélyesnek látszó momenumról is.

Végh József kriminálpszichológus azt mondta: minden döntésünket érzelmi alapon hozzuk, így ha a csalók ügyesen hatnak az érzelmekre, nyert ügyük van. Egy pénzügyi befektetést ajánló csalónak tehát nem elsősorban a pénzügyekhez kell profin értenie, hanem ahhoz, hogyan lehet valakit levenni a lábáról. Ha meggyőző a fellépése és magát jól eladja, azt is el fogja hitetni, hogy amit árul, megbízható.

Ha okosan felépített kommunikációs terve van, nagy, de még hihető hozamot ígér, a kockázatokkal szemben pedig a lehetséges nyereséget nagyítja fel, hinni fognak neki – mondta Végh József. – Mindenki szeretne több pénzt, ha pedig ismerős ajánlja, ha ismert embert is beszerveztek már, úgy még könnyebben hisz a csalónak. Persze az is jól bevált trükk, hogy eleinte a kissebb összegű beígért pénz meg is érkezik a számlára és minden úgy van, ahogy ígérték. Megnyugszik, még kevésbé lesz gyanakvó és onnantól még több pénzt ki lehet húzni belőle – általában ez a módszer."
 
Kockázatmentesen, a hozam is kockázatmentes

Csernok Miklós, a Kiszámoló blog szerzője azt mondta: választani kell, vagy sokat eszünk, vagy jól alszunk, kockázatmentesen ugyanis csak kockázatmentes hozam létezik. Ez forintban maximum 2-3 százalék, prémium állampapírok esetében maximum 4 százalék, de ha a legjobb tőzsdéket nézzük, azok sem hoznak 10 százalék felett. Minden más esetben hazugsággal állunk szemben. Vagy a befektetésnek van olyan kockázata, amit nem osztanak meg velünk, ezt kompenzálja a magasabb kamat, vagy ha kirívóan nagy a beígért kamat (évi, sőt akár havi 20% kamat euróban), akkor teljesen biztosak lehetünk benne, hogy egy átveréssel van dolgunk. Nincs olyan befektetés, ami ennyit tudna hozni kockázat nélkül. Ilyenkor általában egy piramisjátékkal van dolgunk, ami addig működik, amíg az elég számú új áldozat van, akiknek a befizetéséből tudják fizetni az irreálisan magas kamatot. Ne dőljünk be annak se, ha a szomszédunk már három hónapja megkapja a havi 20 százalék kamatot. Minden horgász tudja, hogy kell csali a horogra, egyébként senki nem harap rá. Az ideig-óráig tartó kifizetések is csak ezt a célt szolgálják”

Csernok Miklós azt mondta:a botrány hatására biztosan csökken a bizalom és a nagy tőkeerős bankok szerepe felértékelődik. De azt is reméli, hogy az emberek tudatosabban döntenek: nem ismeretlen, kis cégeket, hanem megbízható céget választanak, nem egy helyen tartják az összes megtakarításukat és nem legyintenek, ha bizalmatlanságra okod adó pletykákat hallanak egy cégről, hanem utánajárnak.
 
Érdemes keresni egy ügyvédet

Ha jogi úton akarnak kereskedni, kártérítési pert kell indítani a pórul járt ügyfeleknek. Hasznos jól megfontolni, hogy kitől és milyen jogalapon kérnek kártérítést. A kárigénynél érdemes körültekintőnek lenni és az elsődleges anyagi veszteségen kívül, a kialakult helyzet miatt felmerülő költségeket, az elmaradt hasznot, de a várható károkat és anyagi következményeket is felszámítani. Ha egy cég emiatt veszít a jó hírnevéből, vagy emiatt esik el egy pályázattól,  üzlettől azt is érvényesítheti. Az elvi lehetősége annak is megvan, hogy a felügyeleti szervet pereljék a károsultak, mivel az MNB jónak minősítette a csaló céget. Ez azonban egy bonyolultabb és kétségesebb kimenetelű per lehet. Mivel sok a károsult, érdemes pertársaságot alapítani, így nagyobb a súlya a keresetnek, másrészt a költségek is többfelé oszlanak.

Befektetés előtti kérdezz-felelek 1. Ismerem a végső szolgáltatót és tudom, hogy megfelelő engedéllyel rendelkezik?

2. A választott befektetési terméket ismerem, el tudom különíteni a kockázatosabb termékektől?

3. A befektetési termék megfelel a befektetési céljaimnak, így különösen az időtávnak és a kockázatvállalási hajlandóságomnak?

4. Annyi pénzt kockáztatok, amennyi még nem veszélyezteti a napi megélhetésemet?

5. Ismerem a költségeket, díjakat és kockázatokat?

6. Panasz esetén magyar hatóságok vagy intézmények eljárnak-e az ügyemben? (pl. MNB, PBT, OBA, BEVA)

7. Aláírás előtt áttanulmányoztam a dokumentumokat, azokat értem és értelmeztem?

8. Tisztában vagyok azzal, hogy a múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre?

Amennyiben a kérdések bármelyikére nemmel válaszol, mindenképpen forduljon szakértőhöz, kérjen segítséget!

Forrás: www.mnb.hu -->