Elmondta az MNB, mivel vádolhatják a Kun-Mediátort

Az utazási iroda, illetve annak tulajdonosa nagyobb összegben, kamatfizetés ígéretével pénzkölcsönt vett fel, ami jogilag betétgyűjtésnek minősül - mondta el az MTI megkeresésére Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke kedden. Hozzátette, hogy betétgyűjtésre kizárólag hitelintézeteknek, azaz bankoknak, takarékszövetkezeteknek, lakástakarék-pénztáraknak vagy saját tagjaik körében hitelszövetkezeteknek van joguk, befektetési szolgáltatási tevékenységet is csak jegybanki engedéllyel lehet végezni. A karcagi cégnek nem volt ilyen engedélye.
   
Windisch László szerint jelenleg mintegy 700 károsultról és néhány milliárd forint kárról van információ, és a sajtóban megjelent 20 milliárdos nagyságrend erősen túlzó lehet. Az alelnök elmondta, hogy az MNB kedden a honlapján közzétette azon vállalkozások listáját, amelyek jogosultak befektetési szolgáltatási tevékenységet végezni. Hozzátette, hogy ha valaki olyan vállalkozáshoz fektette be pénzét, amely a listán nem szerepel, érdemes haladéktalanul írásban vagy személyesen felkeresnie az MNB-t.
   
Ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy befektetés előtt mindenképpen indokolt a felügyelet honlapján ellenőrizni, vajon rendelkezik-e az MNB engedélyével az, akire megtakarításainkat bízzuk. Ez azért is fontos, mert az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) vagy a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája csak az engedéllyel rendelkező szolgáltatók pénzügyi tevékenységére vonatkozik, jogosulatlan pénzügyi tevékenység esetén nincs mód ezekből az alapokból kártalanítani az ügyfeleket.
   
Windisch László kifejtette: a pilótajátékok sajátossága, hogy amíg elég sok új ügyfelet be tudnak vonni, addig az új ügyfelek befizetéseiből többen valóban megkaphatják az ígért, magas kamatot pénzükre, így elégedett ismerősök, rokonok ajánlásával könnyen tud terjedni a visszaélés. Ugyanakkor minden pilótajáték előbb-utóbb összedől. Elmondta, hogy a felügyelet tapasztalata szerint sajnos sok az olyan vállalkozás, amelyik a magas kamatra vágyók kifosztását célozza. Az MNB 2013 októbere óta 30 szervezettel és személlyel szemben intézkedett jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt - fűzte hozzá.
   
A felügyeleti szakember szerint a betéti kamatok értékelésekor fontos figyelembe venni, hogy jelenleg az infláció nulla százalék, tehát az évi 2-3 százalékos banki betéti kamatok 2-3 százalék reálkamatot jelentenek. Az évi 10-15 százalék, vagy még magasabb hozam ígérete, pláne tőkegaranciával, ma egyáltalán nem reális, az ilyen ígéreteknek nem szabad hinni - közölte. Windisch László kifejtette azt is, hogy a pénzügyi ismeretek fejlesztése érdekében a jegybank javaslatot fog tenni a Nemzeti Alaptanterv kibővítésére. Az MNB álláspontja szerint az általános iskolák felső tagozatán legalább egy féléves tantárgy keretében szükség lenne az alapvető pénzügyi ismeretek magasabb szintű oktatására.