Az MNB Aranykönyv nevű összesítésének legfrissebb, 2013-as adatai szerint a három, jelenleg aktív szereplő – az FHB Jelzálogbank, az OTP Jelzálogbank és az UniCredit Jelzálogbank – mérlegfőösszege 1948,3 milliárd forintot ért el, amely 7,14 százalékos súlyt jelent a részvénytársasági hitelintézeti szektor eszközállományán belül, a három szereplő 125,5 milliárdos, összesített saját tőkéje pedig 4,2 százalékát képviselte a piacnak. Ha viszont életbe lépne az a terv, amely alapján 450 milliárd forintnyi jelzálogleveleket kellene a bankoknak középtávon kibocsátani, akkor a szakosított hitelintézetek – azon belül a jelzálogbankok – néhány év alatt a jelenleginél jóval nagyobb szeletet hasíthatnának ki a tortából.
Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója egy szerdai konferencián beszélt arról, hogy a forintosítás hatására a hosszú lejáratú forint eszközök állománya jelentősen megnő a hazai bankrendszerben: ezzel drasztikusan megemelkedik a lejárati eltérés a bankrendszer hitelei és forrásai között, a jegybank ezért azt tervezi, hogy a kialakult eltérés mérséklésére a hazai bankok számára előírja a jelzáloglevelek bizonyos mennyiségének kibocsátását. Hozzátette: a forintosítás hozzávetőlegesen 3000 milliárd forint összegű hitelt érint, ennek az összegnek mintegy 15 százalékát kellene a magyar bankoknak középtávon jelzáloglevélben kibocsátaniuk az MNB elképzelései alapján. Hozzátette, a tervet vizsgálja az Európai Központi Bank.
Nagy Márton szerint, ha a terv megvalósul, várhatóan a többi nagy hitelintézet is létrehozza saját jelzálogbankját. Egy-egy jelzálogbank megalapítása azonban időigényes, a jelzáloglevelek minimum arányának elérése – a bankalapításokat is beszámítva – legkevesebb egy és egynegyed évet vehet igénybe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.