Tízezer forinttal csökkent egy átlagos deviza lakáskölcsön részlete

Durván csökkentették a kamatokat a bankok a fair bankolásról és az elszámolásról szóló törvények hatására. Előbbi átlátható árazásra, utóbbi pedig a tisztességtelennek minősülős kamatemelések visszavonására kötelezi a hitelintézeteket.

A bankoknak február 1-jével kell elszámolniuk az adósokkal, és bár a teljes folyamat csak később megy végbe, így ez az elszámolás visszamenőleges lesz, sok bank dönthetett úgy, hogy a tisztességesnek minősülő kamatokat már korábban alkalmazni kezdi. Azzal ugyanis, ha kivár a kamatok módosításával, semmit sem nyer, ezeket a túlszámlázásokat ugyanis legkésőbb e hónap végéig úgyis vissza kell fizetnie.

A nekik kedvező jogszabályok hatására az adósok komoly terhektől szabadultak meg februárra. A deviza alapú lakáshiteleknél a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint körülbelül 135 bázispontnyit süllyedtek a kamatok pár hónap leforgása alatt. Az euró alapú lakáshitelek átlagos kamata a második hónapban már csak 5,74 százalékos volt, a svájci frank alapúaké pedig már alig haladta meg az 5 százalékot, az eurós kölcsönöknél ez nyolcéves, a frankhiteleknél pedig hat és féléves mélypontot jelent. A jelentős kamatvágás a törlesztő-részletekben is látványos csökkenést hozhatott. Egy átlagos, 8,53 millió forintos deviza lakáshitelnél a havonta fizetendő terhek körülbelül 9600 forinttal lettek kisebbek.

Ennél valamivel kisebb törlesztőrészlet-csökkenés volt a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél. Svájci frank alapú hiteleknél az ilyen kölcsönök kamata átlagosan 110 bázispontot esett tavaly ősz óta, egy átlagos 6,23 millió forintos hitelnél havonta körülbelül 5700 forinttal mérséklődtek a terhek.

Az autóhitellel rendelkezők ugyanakkor alig éreztek eddig valamit a tisztességes kamatokra való átállásból. Mindössze 25-30 bázisponttal csökkentek a kamataik, az átlagos adós törlesztőrészlete így csak körülbelül 200 forinttal mérséklődött havonta.

A meglévő forinthitelek kamata is csökkent az utóbbi hónapokban, a lakáshiteleké például az elmúlt egy évben egy százalékpontot csökkent. Egy átlagos piaci kamatozású forint lakáshitel egyébként viszonylag kicsi, 2,6 millió forint körül van, így körülbelül 2 ezer forintos törlesztőrészlet-csökkenést jelent csak a változás egy család számára.

A forint lakáshitelek körülbelül harmadát egyébként az átlátható árazásra való átállás már nem igazán érintette, hiszen a jelzálog alapú kölcsönök kamatát 2012. áprilisától referenciakamathoz kell kötni, vagy pedig legalább három évre rögzíteni kell, és több mint 500 milliárd forintnyi forint lakáshitelt helyeztek ki azóta a bankok.

Mivel a referenciaráták az elmúlt három évben sokat estek, azok jártak jobban, akik ilyen kölcsönt választottak, és nem fix kamatút. A régi jelzáloghiteleket is általában úgy árazták át a bankok, hogy meghatároztak egy fix kamatperiódust, amelyben a bankközi kamatokhoz, állampapír-hozamokhoz, esetleg az MNB-alapkamathoz kötötték a referenciakamatot, amit megfejeltek egy fix felárral.

A második hónapban egy átlagos fogyasztási hitel kamata megközelítette a 18 százalékot, vagyis egyetlen hónap alatt több mint 3,5 százalékpontot emelkedett. Különösen az egy éven túli kamatfixálású kölcsönöknél következett be látványos drágulás, karácsony körül még 15,8 százalék körüli éves kamattal lehetett személyi hitelt felvenni, az idei év második hónapjában az átlagos kamat már megközelítette a 21 százalékot.

A második hónapban egy átlagos fogyasztási hitel kamata megközelítette a 18 százalékot, vagyis egyetlen hónap alatt több mint 3,5 százalékpontot emelkedett. Különösen az egy éven túli kamatfixálású kölcsönöknél következett be látványos drágulás, karácsony körül még 15,8 százalék körüli éves kamattal lehetett személyi hitelt felvenni, az idei év második hónapjában az átlagos kamat már megközelítette a 21 százalékot. Az ügyfelek nyertek a fairbank-törvénnyel -->