Akinek megmaradt a hitele, annak továbbra sem könnyű

Régen volt olyan kevés adósságuk a magyarországi háztartásoknak, mint most. A jegybank friss, előzetes adatai szerint március végére a háztartások kötelezettségei 8458,7 milliárd forintra süllyedtek, ami 2007 decembere óta a legalacsonyabb érték. Ha pedig a teljes pénzügyi vagyon arányában nézzük az eladósodottságot, még régebbre kell visszamenni. A lakosságnál lévő 37800 milliárd forintos pénzügyi eszközök 22,38 százalékát teszik már csak ki a kötelezettségek, ami 12 éves mélypontnak felel meg.

A bankoknak és más pénzügyi intézményeknek 7762,1 milliárd forinttal tartozott a lakosság, ebből több mint 3,1 ezer milliárd forintot tettek ki a forint alapú ingatlanhitelek, míg a deviza jelzáloghitelek állománya a forintosításnak köszönhetően nem érte már el a 73 milliárd forintot sem. A lakosság fogyasztási hiteleinek állománya hasonló nagyságrendű az ingatlanhitelekéhez. A lakossági kötelezettségek mennyisége ugyan csökken, azok viszont, akik tartoznak, egyre rosszabb helyzetben vannak. Van például a háztartásoknak még 690 milliárd forintnyi egyéb tartozása is, ebből 550 milliárd forint volt a meg nem fizetett adó és járulék, 30 milliárd forinttal több, mint egy éve.

Az elmúlt években nagyon sokan visszafizették a hitelüket, négy évvel ezelőtt a hitelszerződések száma még meghaladta a 6 milliót, ma már 4,9 millió alatt van. A megmaradt kölcsönöknél a 90 napon túl késedelmes állomány ugyan csökkent, ez azonban leginkább az elszámolásnak volt csak köszönhető. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya így márciusban 14,5 százalék körül volt, ami jelentős javulás a három hónappal korábbi 19,5 százalékhoz képest. A jövő azonban kérdéses. Az jól látható, hogy az elszámolás után a hátralékok egy része eltűnt, a jegybank egy korábbi közlése szerint viszont az adósok alig felének csökken csak a törlesztőrészlete, és éppen a hátralékos adósok azok, akik nem számíthatnak a terhek mérséklődésére.

Azok a háztartások viszont, amelyeknek nincs adóssága, egyre nagyobb vagyont halmoznak fel. A 37800 milliárd forintos pénzügyi eszközállomány 8 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit, vagyis egy átlagos háztartásban – legalábbis a statisztika szerint – 9,2 millió forintnyi megtakarítást tartanak. A megtakarítások növekedése viszont aligha egyenletes, a vagyonosabb ügyfélkörnél gyorsabban nő a megtakarítások mennyisége. A Blochamps kutatásai szerint az idén is várhatóan 400 milliárd forinttal nő majd a privátbanki megtakarítások volumene, ami 13 százalékos bővülést jelentene éves szinten. A lakossági megtakarítások csaknem tizedét birtokló privátbanki ügyfélszámlák száma ugyanakkor nem éri el az 50 ezret sem, és mivel egy ügyfélnek több helyen is lehet számlája, a tényleges ügyfélkör ennél is kisebb lehet.

A jegybank adatai szerint a lakosság minden eddiginél több megtakarítást tart készpénzben. Március végére több mint 3 ezer milliárd forintnyi forintot és csaknem 260 milliárd forintnyi devizáz halmoztak fel otthon, ennek egyrészt az alacsony kamatok, másrészt az ingyenes készpénzfelvétel lehetett az oka. A folyószámlabetétek volumene is az alacsony kamatszint miatt emelkedhetett 3 ezer milliárd forint fölé. A háztartások egyre jobban szeretik a devizát, az év első három hónapjában a devizabetétek és a külföldi betétek volumene is megugrott, utóbbiaké az adóamnesztiák dacára történelmi csúcsközelben van.

Az elmúlt 12 hónap lakossági slágerbefektetései között voltak a hosszú állampapírok, amelyek állománya több mint 40 százalékkal emelkedett, és már ezer milliárd forint fölött van. Külföldi kötvényekből is egyre többet vásárolnak a háztartások, valószínűleg főleg a privátbanki szegmensben. Szintén a vagyonosabb ügyfélkörben lehetnek népszerűek a külföldi befektetési jegyek, amelyek ugyancsak jól fogytak az elmúlt évben. Az MNB adataiból az is látszik, hogy az egyéb szektorok kötvényeiből – ami főleg a Quaestor által kibocsátott hitelpapírokat jelenti –, a Buda-Cash botrány után valóban sokat eladott a lakosság.

Az állam is adós

Az állam és a munkáltatók is tartoznak a háztartásoknak körülbelül 4100 milliárd forinttal. A munkáltatók 470 milliárd forintnyi bérrel voltak adósak március végén, ennek a nagy részét április elején kifizették. Az állam 550 milliárd forintnyi beszedett, ám visszajáró adóval és járulékkal tartozott, de nyilvántartanak még 2850 milliárd forintnyi nyugdíjpénztári átlépések miatti követelést is.