Fizettek a hitelintézetek

Összesen 744 milliárd forintot fizettek vissza a hitelintézetek a devizahiteleseknek – mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának meghallgatásán. „Nem igaz tehát, hogy az adósok nem jártak jól, az más kérdés, hogy mindez mennyire tudja kompenzálni az árfolyamhatást” – mondta az alelnök. A hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak összesen 2,1 millió levelet kellett kiküldeni, ezek döntő részét időben postára is adták. Néhány bank az állam ellen folyó perek kései lezárása haladékot kapott az április 30-i határidőhöz képest. 88 ezer K&H-s ügyfél például emiatt később kapja meg az elszámolást.

A végtörlesztőknek ugyan 10 ezer forintos eljárási díjat kellett fizetniük, a többségük mégis kérte az elszámolást, a nem egészen 170 ezer érintett közül 103 ezren éltek a lehetőséggel. A végtörlesztők többsége egyébként hiába reménykedik további visszatérítésben. Az a 370 milliárd forintnyi – vagyis ügyfelenként csaknem 2,2 millió forintos – tartozás, amit 2011 végén elengedtek a bankok, az esetek döntő részében sokkal magasabb annál, ami az árfolyamrés és a tisztességtelen szerződésmódosítások miatt visszajárna. Egy átlagos devizahiteles tartozása például a mostani elszámolás során ennek csak a harmadával, 755 ezer forinttal csökkent.

Az elszámolás során egyébként a bankok 563 milliárd forinttal csökkentették a még meglévő ügyfélkör tőketartozását, és 181 milliárd forintot fizettek ki készpénzben a korábbi klienseknek. 48 ezer olyan szerződés volt a pénzügyi szektorban, amely az elszámolás során megszűnt, mivel több pénz járt vissza az adósnak, mint amennyi a még fennálló tartozása volt. Tömegesen szűntek meg az árfolyamgáthoz kapcsolódó ügyfélszámlák is, a 172 ezer szerződésből mindössze 25 ezer maradt, és azoknak az állománya is a töredékére csökkent.

Az árfolyamgátas értesítőkkel kapcsolatban Windisch elmondta: egyelőre nem talált a jegybank olyan hitelintézetet, amely ne tartotta volna be a szabályt, és emelte volna az ügyfél törlesztőrészletét. Az előfordulhatott, hogy a tájékoztatókban másképp tüntették fel az adatokat, a törlesztőrészletbe beleszámolták a gyűjtőszámlára jutó összeget is. Lapunkhoz azonban eljutott olyan értesítőlevél, amelyben az új törlesztőrészletet úgy állapították meg, mintha az ügyfél nem lett volna árfolyamgátas, emiatt a részlet 34 százalékkal magasabb lett.

A devizahitelesek 51 százalékának csökkent a törlesztőrészlete az elszámolás és a forintosítás után, az átlagos csökkenés a részletekben 18-20 százalék körül volt. 26 százalékuknak változatlan maradt – az árfolyamgátasok többségénél így történt. Az érintettek 23 százaléka szembesült azzal, hogy növekedett a havi fizetési terhük, ezek jelentős része olyan adós volt, akinek 90 napon túl lejárt tartozása, vagy pedig valamilyen megtakarítással kombinált hitele volt. A jegybank szerint azonban azok is jól jártak, akik nem tapasztaltak törlesztőrészlet-csökkenést, a tőketartozásuk ugyanis nekik is csökkent.

A bankok egyébként az MNB alelnöke szerint nyitottak arra, hogy megegyezzenek az ügyféllel a rugalmas törlesztésben, átütemezésekben. Ha ez nem megy, akkor találni kell a bedőlt hitelesek számára egy másik megoldást.

A bankok egyébként az MNB alelnöke szerint nyitottak arra, hogy megegyezzenek az ügyféllel a rugalmas törlesztésben, átütemezésekben. Ha ez nem megy, akkor találni kell a bedőlt hitelesek számára egy másik megoldást. Windisch László (balról): nem igaz, hogy az adósok nem jártak jól -->