A mostani magyarországi lehetőségek különösen kedvezőek a magántőke-társaságok számára

„Tíz éve dolgozok Magyarországon, sosem volt a mostaninál jobb időszak a befektetésre a magántőke-társaságok számára” – mondta lapunknak Edward Keller, a Dentons M&A és magántőke üzletágának partnere, aki a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) mai éves konferenciáján az egyik panelbeszélgetés moderátora volt. A kedvező időszakot azzal magyarázta, hogy az árazások most nagyon alacsonyan vannak hazánkban, ami jó lehetőséget ad a befektetésre. Az ingatlanbefektetésekre szakosodott magántőke-társaságok például az elmúlt egy évben nagyon aktívak voltak.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen a hazai vállalkozások megítélése a magántőke-befektetők szemében, elmondta: ebből a szempontból kétfajta cég létezik, az egyik bevételeinek túlnyomó része főként a külföldi piacon keletkezik, míg a másik piacát Magyarország teszi ki. A magántőke-társaságok számára különösen az előbbi vállalkozások a vonzóak, mert a magyar piaci viszonylag kicsi, így korlátozottak a növekedési lehetőségek. De csak a magyar piacot kiszolgáló cégek között is találni vonzó célpontokat. A magyar cégek előnyeként sorolta fel befektetési szempontból, hogy a humántőke, a szakképzett munkaerő terén nagyon jó eredményeket tud felmutatni az ország.

Zsembery Levente, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) elnöke és az X-Ventures vezérigazgatója a konferencián kiemelte: Kelet- Közép- és Délkelet-Európa vállalatainak jelenleg nagyobb szükségük van a magántőkére, mint korábban bármikor. „Az, hogy a bankok kockázatvállalási hajlandósága alacsonyabb, mint korábban és a kelet-közép európai cégeknek friss forrásokra van szükségük a növekedésük finanszírozásához, kedvező befektetési környezetet teremt a magán- és kockázati tőkebefektetők számára” – mondta.

Tüske Balázs, az EY tranzakciós tanácsadási üzletágának partnere pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági növekedés hatására a kelet-közép- és délkelet-európai régió rendkívül vonzóvá vált a magántőke és a kockázati tőke szempontjából. „Térségünkben sok az olyan, ígéretes üzleti lehetőséget és jó növekedési potenciált kínáló vállalat, amelyet nyitott tulajdonosi mentalitás jellemez"– tette hozzá.

Az Európai Kockázati Tőke Egyesült (EVCA) adatai szerint Kelet- Közép- és Délkelet-Európán belül Magyarországon a legmagasabb a magántőke-befektetések GDP-hez viszonyított aránya, amely 2014-ben 0,097 százalék volt. Ez az arány magasabb, mint Olaszország, Spanyolország, Írország vagy Ausztria hasonló mutatója. A kelet-közép- és délkelet-európai régióban a teljes magántőke-piacon a növekedést ösztönző tőkebefektetések teszik ki a befektetések legnagyobb részét, mivel a vállalatok elsősorban a növekedéshez keresnek tőkét. Ennek ellenére a tavalyi kivásárlási ügyletek értéke a régióban megközelítette az 1 milliárd eurót.

Az iparági szereplők azt remélik, hogy a magántőke-befektetések pozitív trendje a forrásgyűjtést is sikeresebbé teszi majd. Bár Európában változatlan lendülettel zajlik a forrásgyűjtés, ami 2014-ben 45 milliárd eurós összeget ért el, addig Kelet- Közép- és Délkelet-Európában az utóbbi öt év legalacsonyabb szintjére süllyedt a források értéke, 2014-ben a régió magántőke alapjai mindössze 100 millió euró forrást gyűjtöttek.

Az adatok azt mutatják, hogy folyamatosan erősödik a kockázati és magántőke-finanszírozás Európában és ezen belül Magyarországon is. Európában tavaly 14 százalékkal nőtt az ilyen jellegű vállalati befektetések értéke, elérve a 41,5 milliárd eurót. Az ilyen finanszírozásban résztvevő társaságok száma 8 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és ötéves rekordmagasságba, 5500 fölé emelkedett. Ezek 80 százaléka pedig a kkv-k közül került ki. Több mint 2 400 európai vállalatnál történt meg az exit, 37,8 milliárd eurós korábbi befektetési értéket képviselve.

Ami Magyarországot illeti: tavaly 89 cég jutott kockázati tőkéhez, míg 7 társaságban private equty befektetők szereztek részesedést. A kezdeti fázisú, start-up finanszírozás volt a leggyakoribb. Az összes befektetés értéke 54,9 milliárd forint volt, a legnépszerűbb területeknek az üzleti és ipari szolgáltatások; az energia és környezetipar; valamint az üzleti és ipari termék-előállítás bizonyult. Volt nyolc exit is – ezek összértéke 611,5 millió forintra rúgott.