Többen kötnek agrárbiztosítást

Bár számos bizonytalansággal indult a szezon, valószínűleg a tavalyinál is több gazda igényelt az idén támogatott mezőgazdasági biztosítást. A korábbi évekkel ellentétben az igénylést most nem az egységes kérelemmel együtt kellett benyújtani, hanem külön kellett kérvényezni, és a határidő is módosult, a biztosítási ajánlat másolatát május 31-ig kellett elpostázni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) számára. A támogatás ezúttal nem uniós forrásból jött, hanem a kormány biztosított rá keretet, amelynek pontos összege ugyan viszonylag későn tisztázódott, de a korábbi ígéretekkel egybevágóan 3 milliárd forint lett. Az is változás tavalyhoz képest, hogy a támogatott konstrukciót a nagybirtokosok már nem igényelhették, kizárólag a kis- és középvállalkozások. Utóbbiak egyre komolyabban veszik a kockázatok kezelését. A Generalinál 2012, a támogatott biztosítások bevezetése óta folyamatosan nő a szerződések száma, és az idén, a nagyvállalatok kizárása után sem fordult meg a trend, 2500 szerződést kötöttek a tavalyi 2100 után. Az Allianznál is nőtt a szerződések darabszáma, és a Groupama Garanciánál is azt látják: a kistermelői körben fokozódik a szerződéskötési hajlandóság.

Az viszont, hogy több gazdával szerződnek le az idén a biztosítók, nem jelenti automatikusan azt is, hogy a díjbevétel is növekszik majd. A Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint 2012-ben a termelők mintegy 1,5 milliárd forintot fordítottak támogatott mezőgazdasági biztosításra, ez az összeg 2013-ban elérte a 4 milliárdot, 2014-ben pedig már megközelítette az 5,7 milliárdos szintet. Az idén viszont a Generalinál a díjelőírás csökkent, és a nagyvállalati kör kizárása miatt a Groupama Garanciánál is visszaesett a szerződések átlagdíja.

A díjbevétel csökkenését okozhatja az idén az is, hogy a gazdák azokra a területekre, ahol évek óta nem keletkeztek időjárási károk, egy idő után nem kötnek biztosítást. „Sok esetben nem a teljes területet vonják fedezet alá, csak bizonyos, a tapasztalatok szerint kockázatosabbnak ítélt növényeket” – mondta Kókai Gábor, a Generali mezőgazdasági biztosítási csoportvezetője. Ezen kívül a terményárak – főleg a gabonaféléké és a repcéé – csökkenése miatt a biztosított termény értéke is csökken, ami szintén negatív hatással van a díjakra.

Politikai okok is közrejátszanak a díjbevételek visszaesésében. Az Oroszország által életbe léptetett embargó miatt 2014-ben vetőmagból jelentős túltermelés volt Magyarországon, az idén viszont pont ezért kevesebb vetőmagot termelünk, így kevesebb biztosításra van szükség – magyarázza Füzesi Dániel, a Groupama Garancia mezőgazdasági szakértője. A Közös Agrár Politika (KAP) reformja miatt pedig számos olyan növényt (például lucernát) termesztenek a gazdák, ami jobban ellenáll a mostoha időjárásnak, így biztosítást sem szívesen kötnek rá.

A támogatott biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát vállalja át az állam, tavaly azonban az erre biztosított keret kimerült, így voltak olyan gazdák, akik csak 30 százalékos kedvezményben részesültek. Ez a bizonytalanságot okozott a termelők és az értékesítők számára is – hívja fel a figyelmet Szőke Tamás, az Allianz nem-életbiztosítási igazgatója.