Jön a forinthiteles elszámolás

A hétvégén új fejezet kezdődik a forinthitelesekkel történő elszámolásban. A bankoknak és a pénzügyi vállalkozásoknak augusztus 1. és szeptember 30. között kell postára adniuk azt a levelet, amely azt tartalmazza, hogy az elmúlt években mennyi tisztességtelennek minősített terhet hárítottak át az adósra. Az elszámolásban azok a szerződések érintettek, amelyeket 2004. május 1. után és 2014. július 19. előtt kötöttek, és 2009. július 26-án még életben voltak. Nem kell elszámolniuk a bankok azokkal, akiknek támogatott lakáshitelük, folyószámlahitelük vagy hitelkártya-tartozásuk van vagy volt. Azoknak sem kötelesek elszámolást küldeni, akiknek az ingatlanát átvette a Nemzeti Eszközkezelő, vagy akik nem magánszemélyként, hanem gazdasági tevékenység érdekében kötöttek kölcsönszerződést.

A sok kivétel ellenére a jegybank korábbi becslései szerint körülbelül 1,7 millió szerződést érinthet az elszámolás, a Magyar Bankszövetség kalkulációi szerint pedig az adósok nagyjából 250 milliárd forintot kaphatnak majd vissza. Ez csak a harmada annak, amit a devizahitelesek megkaptak tavasszal. A forinthiteleseknek, ha van még tartozásuk, június 30-i értéknappal levonják majd a hitelükből a visszajáró pénzt, ha megszűnt már a hitelük, akkor pedig készpénzben kapják meg a visszajárót.

Az érintettek közül azok számíthatnak nagyobb összegre, akiknek a futamidő során emelkedtek a kamataik vagy más költségeik. Sokan lehetnek, akik semmit sem kapnak. Aki az utóbbi három évben vett fel lakáshitelt, szinte biztos, hogy hiába reménykedik. A jelzáloghitelek kamata ugyanis azóta folyamatosan csökkent, ráadásul 2012 áprilisa óta csak referenciakamathoz igazított árazású jelzáloghitelt lehet értékesíteni, ezeknél pedig nem valószínű, hogy történt volna tisztességtelennek minősíthető kamatemelés. Sok bank már korábban, 2010 körül piacra lépett ilyen hitelekkel, ezeknek az ügyfelei szintén hiába várják, hogy komolyabb összeg üsse a markukat az elszámolásnál. Leginkább azok a piaci alapú forint-lakás- és jelzáloghitelesek esélyesek visszatérítésre, akik 2012 előtt vettek fel piaci alapon lakás- vagy jelzáloghitelt.

A forint-autóhitelesek már jobb eséllyel jutnak pénzhez, vagy számíthatnak terheik csökkenésére. Az autóhitelek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2006–2007 körül voltak a legolcsóbbak, 10-11 százalék körüli THM-mel juthatott hozzá egy ügyfél a kölcsönhöz, ezek a kamatok viszont 2010-re meg is duplázódhattak. Legfeljebb néhány tízezer autóst érinthet mindössze a történet, többségük komoly nehézségekkel küzd, hiszen a forint-autóhitelek állományának több mint fele bedőlt mostanra.

A személyi hiteleknél hasonló a helyzet. 2006–2007 körül a bankok még 17-18 százalékos kamattal és 25 százalék alatti átlagos THM-mel nyújtották forintalapon az ilyen kölcsönöket, a válság idején viszont a kamatok 5-6 százalékpontot emelkedtek. Az autóhiteleknél jóval nagyobb, 200-300 milliárd forint körüli hitelportfólió és 600-700 ezer szerződés is érintett lehet a visszatérítésben.

A végtörlesztők közül elsősorban azok esélyesek arra, hogy visszakapjanak valamit, akik viszonylag korán vették fel a hitelüket, így már évek óta emelkedhetett a kamatuk a svájci jegybank kamatemelései, illetve a válság utáni kamatemelések miatt. Emellett a végtörlesztés idejére az eredeti tartozásukból már csak kevés maradt, így a megnyert árfolyamkedvezmény kisebb a kamatemelésekből és az árfolyamrésből származó többletterheknél.

A végtörlesztők közül elsősorban azok esélyesek arra, hogy visszakapjanak valamit, akik viszonylag korán vették fel a hitelüket, így már évek óta emelkedhetett a kamatuk a svájci jegybank kamatemelései, illetve a válság utáni kamatemelések miatt. Emellett a végtörlesztés idejére az eredeti tartozásukból már csak kevés maradt, így a megnyert árfolyamkedvezmény kisebb a kamatemelésekből és az árfolyamrésből származó többletterheknél. -->