Nő a beruházási hitelek súlya

Folyamatosan növekszik az éven túli futamidejű hitelek aránya a Magyarországon működő vállalkozásoknál, a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának (NHP) bevezetése óta pedig látványosan megugrott – derül ki a jegybank statisztikai adataiból. Az MNB nyilvántartása szerint május végén a nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozásoknál lévő 4627,8 milliárd forintnyi éven túli hitel a teljes mennyiség 72,2 százalékát tette ki, miközben ez az arány egy évvel korábban még 71,4, 2013 májusában pedig 65,6 százalékot ért el. Ez azért is figyelemre méltó eredmény, mert a válságot követő években folyamatosan csökkent a hosszú lejáratú hitelek aránya a vállalati portfólióban, és csak 2013-ban kezdett növekedni, pont amikor a jegybank növekedési hitelprogramja elindult.

A hosszú lejáratú hitelek fokozatos térnyerésével párhuzamosan – részben szintén az NHP hatásaként – olvadni kezdett a devizahitelek súlya is a teljes mennyiségen belül. Az MNB adatai alapján ez év májusának végén 3058 milliárd forintnak megfelelő devizahitel-állománnyal rendelkeztek a hazai vállalkozások, ez 47,73 százalékos arányt képviselt a teljes mennyiségen belül, miközben 2013 májusában még 56,2, 2010-ben pedig 58 százalék volt az idegen fizetőeszközben folyósított hitelek aránya.

Az NHP-s számok alapján persze nem meglepő a hosszabb lejáratú – jelentős részben beruházási célú – forinthitelek térnyerése. Csak az NHP második szakaszában ugyanis – amely túlnyomó többségében már új hitelek nyújtására szolgál – július elejéig több mint 780 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a hitelintézetek, s ebből valamivel több mint 613 milliárdot már folyósítottak is. A jegybank adatai szerint pedig a második szakaszban létrejött 782,3 milliárd forintnyi szerződésen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 65 százalékos. Ez azt jelenti, hogy csak a második szakaszban több mint 480 milliárd forintnyi új beruházási célú hitelt helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók, ami azért már jól látszik egy ekkora piacon.

Az NHP-s beruházási hitelek megoszlása nem egyenletes: a nagybankok kihelyezéseinek felét teszik ki az ilyen kölcsönök, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége ilyen célú. Érdekes az is, hogy az MNB számai szerint a mikrovállalkozások hitelfelvétele csaknem 80 százalékban új beruházási hitelekre irányul, míg a kis- és közepes vállalkozásoknál 50 százalék körüli az új beruházási hitelek részesedése.

A hosszabb lejáratú hiteleknél azzal együtt is zsugorodik az állomány, hogy a súlyuk nő a teljes portfólión belül. A május végi éven túli portfólió 1,93 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, és 2009 óta megszakításokkal ugyan, de csökken a cégeknél lévő hosszú hitelek mennyisége. Egyre lassabb ütemben bár, de zsugorodik a vállalati hitelek teljes piaca is Magyarországon: az ötödik hónapra kimutatott 6406,8 milliárdos hitelállomány 3,02 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Dupla keret a folyószámlahitelnél

A Széchenyi kártya programon belül a Széchenyi kártya folyószámlahitel maximálisan igényelhető összege a duplájára emelkedett, így már az UniCredit Banknál is 50 millió forintos maximális hitelkerethez lehet hozzájutni egyszerűsített hitelbírálattal – közölte lapunkkal a hitelintézet. A bank nemrég megkérdezett kisvállalati ügyfeleinek mintegy 60 százaléka tervezi, hogy indul uniós pályázatokon – ehhez nyújthat segítséget a program két másik hitele, a Széchenyi támogatást megelőlegező hitel és a Széchenyi önerő-kiegészítő hitel. A bank júniusban publikált kutatása szerint a cégek közel kétharmada tervez beruházást az elkövetkező egy-két évben, ezt segíti elő a program két másik eleme, a beruházási és a forgóeszközhitel is.