Egyre többet kockáztatnak a kisbefektetők

Nemcsak az állampapírok, a befektetési alapok is népszerűek voltak júliusban, a tőkebeáramlás meghaladta a 15,3 milliárd forintot, a teljes befektetési alapokban kezelt pénz 5646,2 milliárd forint volt a múlt hónap végén. Egyre jobban kedvelik a kisbefektetők az ingatlanokat, ennek egyik jele, hogy 2008 szeptembere óta ismét átlépte az 500 milliárd forintos lélektani határt az ingatlanalapok vagyona – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) friss adataiból. Július végén 501,4 milliárd forint volt már az alapokban, ami részben a hozamoknak, részben a tőkebeáramlásnak volt köszönhető. Az év hetedik hónapjában csaknem 4,5 milliárd forintnyi friss megtakarítást gyűjtöttek ezek a konstrukciók.

Az ingatlanalapok ezzel az ötödik legnagyobb alapkategóriává léptek elő a népszerű lakossági konstrukciók rangsorában, megelőzve a tőkevédett alapokat. A tőkevédett alapok nettó eszközértéke egyébként az utóbbi években nagyjából stagnált, 480–510 milliárd forint között ingadozott. A hozamokon túlmenően a lejáratok is befolyásolták a vagyont: egy-egy jobban sikerült kibocsátás után általában nőtt, amikor pedig több lejárat is volt, csökkent. Júliusban a tőkevédett alapok száma nem változott, a nettó eszközértékük viszont esett valamelyest, 487,7 milliárd forintra.

A legkedveltebb befektetési alapok továbbra is a pénzpiaci konstrukciók, bár ezeknek a vagyona 2014 eleje óta gyakorlatilag folyamatosan csökken. Másfél évvel ezelőtt még bőven 1600 milliárd forint fölötti megtakarítás volt ezekben a konstrukciókban, mostanra ebből 1340 milliárd maradt. Az alapoktól az egyre alacsonyabb hozam miatt fordulnak el a befektetők, a visszatekintő éves nettó hozam ugyanis a legtöbb esetben már az 1 százalékot sem éri el.

A második legkedveltebb alaptípus, a kötvényalapok teljesítményével sem elégedettek a statisztikák szerint a befektetők: a múlt hónapban 14,4 milliárd forintot vettek ki belőlük. A kötvényalapok vagyona február végén volt a csúcson, akkor meghaladta az 1316 milliárd forintot, mára ebből több mint 50 milliárdnyi eltűnt. A rövid és a hosszú kötvényalapok vagyona is folyamatosan apad, valószínűleg az alacsony visszatekintő hozamok és a jövőbeni alacsony hozampotenciál miatt.

A kisbefektetők egészséges kompromisszumként a magasabb hozammal kecsegtető, ám kockázatosabb befektetési alapokat keresik. Júliusban is több mint 4,8 milliárd forintot fektettek például vegyes alapokba, amelyek a harmadik legnagyobb alapkategóriának számítanak most már. A már több mint 765 milliárd forintot kezelő vegyes alapok közül a lakosság az óvatos és a kiegyensúlyozott konstrukciókat kedveli a legjobban.

Az abszolút hozamú alapok is visszanyerték a bizalmat, a múlt hónapban több mint 5 milliárd forint friss pénz áramlott beléjük, így a vagyonuk 720 milliárd forint fölé került, lassan megközelíti a tavaly év végi történelmi csúcsot. Ezek az alapok az idén több komoly sokkon estek túl, januárban a svájci frank árfolyamának elszabadulása miatt esett több alapnak is az árfolyama, a tavaly folyamán pedig a brókerbotrányok rendítették meg a befektetők bizalmát a konstrukciókban.