Nagy zuhanással kezdtek Athénban

Csaknem 23 százalékos esést produkált az újranyitást követő első napon az athéni tőzsde. Az öt hét szünet után újraindított börze ezzel negatív rekordot döntött, bár az eredmény különösebben nem sokkolt senkit. A jegyzett papírok másodpiaci eredménye alapján nagyjából 20 százalékos esést ugyanis már bekalkulált a piac, ahogy abban is egyetértenek az elemzők, hogy a következő napok további esést hozhatnak, mielőtt a tőzsde magára talál.

Az sem okozott meglepetést, hogy a legrosszabb eredményt a görögországi bankok produkálták. Két nagybank, a Piraeus és a NBG árfolyama 30 százalékot zuhant – ez a legnagyobb engedélyezett érték az athéni tőzsdén –, de a többiek is csak néhány ezrelékponttal maradtak el ettől az eséstől. A bank piaci értéke így 3 milliárd euró alá esett, vagyis az isztambuli tőzsdén jegyzett leánycége, a Finansbank ma már többet ér nála – emelte ki a Bloomberg.

Az athéni tőzsde irányadó indexe 32 százalékot veszített értékéből az elmúlt 12 hónapban, az idén júniusban tudott valamennyit (3,5 százalékot) ledolgozni a veszteségből, mielőtt június 29-től – a bankrendszert érintő tőkekorlátozásokkal egy időben – felfüggesztették volna a kereskedést. A szünet a hetvenes évek óta a leghosszabb volt, és még most sem százszázalékos a piac, hiszen görögök nem használhatnak fel banki forrást (betétből származó pénzt) a részvényvásárláshoz.

A nyitás mégis létfontosságú volt az elmúlt hónapokban lefagyott görög gazdaság újraindítása szempontjából. A leállást jól jellemzi a Markit júliusi feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe, amely 30,2 pontra zuhant, ami a mutató 16 éves történetében a legrosszabb érték. Mindezt ráadásul úgy, hogy az euróövezeti átlag bőven a növekedést jelző 50 pontos érték fölött, 52,5 ponton volt. Az index is a tőkekorlátozásokkal magyarázható – áll a Markit elemzésében, amely rámutat: a cégek korlátozottan vagy egyáltalán nem tudták beszerezni a termeléshez szükséges termékeket. Ez még akkor is aggasztó, ha a feldolgozóipar csak kisebb arányt képvisel a görög GDP-n belül – vélik a londoni kutatóintézet elemzői.