Kétesélyes amerikai kamatdöntés

A piacok már régóta a Fed szeptemberi kamatdöntésének „bűvöletében” élnek, az amerikai jegybank már jó ideje mondogatja, hogy eljött a monetáris szigorítás ideje, ám egyre többen várják azt, hogy a döntéshozó testület a szeptember 16–17-i ülésén tovább halasztja az emelést. Módos Dániel, az OTP Bank elemzője szerint a megosztott vélemények miatt mind kamatemelés, mind pedig tartás esetén a piaci volatilitás fokozott emelkedésére lehet majd számítani. Az erős gazdasági növekedés, a válság kitörése óta nem látott alacsony munkanélküliség, az éledező, bár még enyhe bérdinamika, valamint a nem sokkal 2 százalék alatti maginfláció egyre kevésbé teszi igazolhatóvá a rekordalacsony kamatkörnyezetet – hangsúlyozza az elemző. Ugyanakkor a fogyasztói árindex júliusban – az alacsony energiaáraknak köszönhetően – is még csak 0,2 százalék volt, miközben a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos félelmek, valamint a kínai jegybank pánikszerű intézkedései, illetve ezt követően az emelkedő piaci volatilitás is növelheti az amerikai döntéshozók óvatosságát, még akkor is, ha a kínai folyamatok csak áttételesen hatnak az amerikai gazdaságra.

Módos azt mondja, mivel a Fed korábban is megragadott minden lehetőséget a kamatemelés időpontjának kitolására, ezért afelé hajlik, hogy a kínai gazdaság lassulásától való félelmek és a zéróközeli infláció miatt szeptemberben is elmarad a várt kamatemelés, és a Fed kommunikációjában inkább az októberi/decemberi kamatemelés lehetősége sejlik majd fel.

Hasonlóan érvelt a német ZEW gazdasági kutatóintézet igazgatója, Clemens Fuest is a német DPA hírügynökségnek. Szerinte a Fed a jelenlegi pénzpiaci turbulenciára és a nem teljesen egyértelmű amerikai konjunkturális kilátásokra való tekintettel valószínűleg nem kezdi meg a monetáris szigorítást a héten csütörtökön esedékes szeptemberi ülésén.
Véleményét a Commerzbank szakértői is osztják. „Janet Yellen Fed-elnök valószínűleg decemberre tolja ki a bejelentést. Elemzők már kevesebb mint 30 százalék valószínűséget adnak egy szeptemberi kamatemelésnek” – írja a Commerzbank heti elemzése, megjegyezve, hogy „az elkövetkező hetekben azonban a Fed minden bizonnyal elkezdi felkészíteni a piacokat a decemberi kamatemelésre”.

Amennyiben mégis kamatemelésre kerül sor, azt az Európai Központi Bank (EKB) valószínűleg nem fogja hasonló lépéssel követni – mondta Clemens Fuest. Európában csak meglehetősen vontatottan javul a konjunktúra, az EKB ezért kitart monetáris lazító intézkedései mellett, ez pedig nem egyeztethető össze az alapkamat megemelésével. „Egy kamatemelés annyit jelentene, mint egyszerre lépni a gázra és a fékre, az EKB pedig semmi ilyesmit nem fog tenni” – fogalmazott.

A ZWE igazgatója szerint ha az Egyesült Államokban megkezdődik is a kamatemelési ciklus, az csak nagyon lassan és kis lépésekben folytatódik majd. Az eladósodottság megnőtt, ugyanis az Egyesült Államokban sok befektető tart „közepes értékű” papírokat portfóliójában. „Egy nagyobb kamatemelés és az azzal járó pénzpiaci reakciók veszélybe sodorhatnák az amerikai fellendülést” – mutatott rá.

Az euróövezeti adatokból hétfőn az ipari termelés júliusi alakulása jelenik meg, amelyet kedden a júliusi külkereskedelmi mérleg és a második negyedévi foglalkoztatási adatok követnek. Szerdán az augusztusi inflációs adatokat teszi közzé az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat, valamint a munkaerőköltségek második negyedévi alakulását. Pénteken az Európai Központi Bank (EKB) publikálja az euróövezet júliusi folyó fizetési mérlegét.

A héten még az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból és Lengyelországból is inflációs adatok érkeznek – hívta fel a figyelmet Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője. Mindhárom esetben nagyon alacsonyan maradó vagy csökkenő éves fogyasztói árindexet jelez az elemzői konszenzus. Dunai Gábor hangsúlyozta: a nyersanyagárak, főként az olajár esése miatt július óta ismét erősödő dezinflációs nyomást láthatunk a fejlett világban és az Európai Unió fejlődő országaiban. Mivel az említett térségek nettó nyersanyagimportőrök, az áresés pozitívan hat a belső kereslet alakulására, mert pozitív jövedelmi sokkot jelent. Szintén a gazdasági növekedés gyorsulásának irányába ható tényező, hogy a csökkenő infláció mellett a monetáris politika több támogatást tud nyújtani a reálgazdaságnak – közölte. A várakozások alapján a nyersolaj ára tartósan a jelenlegi szinten maradhat, emiatt az OTP Bank elemezője szerint Kelet-Európában a korábban vártnál alacsonyabb inflációra készülhetünk az ősz folyamán, ami támogatja a nagyon laza monetáris kondíciók fenntartását, és összességében gyorsíthat a GDP-növekedésen. Ezen belül Lengyelországban, ha a defláció mélyül, az kamatcsökkentési várakozásokhoz és a złoty gyengüléséhez vezethet – emelte ki.

Szerdán az építőipari termelés júliusi adatait közli a KSH. Az építőipar termelése 10,2 százalékkal nőtt júniusban az egy évvel korábbival összehasonlítva. A júniusi növekedési adat idén eddig a legmagasabb, tavaly október óta először két számjegyű, és különösen erős ugrás az előző havi szerény, 1,6 százalékos emelkedés után. Szakértők szerint azonban az építőipari vállalkozások szerződésállományának jelentős visszaesése miatt az építőipar termelése várhatóan csökken az év második felében.

Pénteken a keresetek január–júliusi alakulását teszi közzé a KSH. Júniusban 3,6 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 4,7 százalékos volt a növekedés.

Szerdán az építőipari termelés júliusi adatait közli a KSH. Az építőipar termelése 10,2 százalékkal nőtt júniusban az egy évvel korábbival összehasonlítva. A júniusi növekedési adat idén eddig a legmagasabb, tavaly október óta először két számjegyű, és különösen erős ugrás az előző havi szerény, 1,6 százalékos emelkedés után. Szakértők szerint azonban az építőipari vállalkozások szerződésállományának jelentős visszaesése miatt az építőipar termelése várhatóan csökken az év második felében.

Pénteken a keresetek január–júliusi alakulását teszi közzé a KSH. Júniusban 3,6 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 4,7 százalékos volt a növekedés. -->