Megúszták a magánkasszák

Kevesebb mint 60 ezer tagjuk maradt a magánnyugdíjpénztáraknak július végére a jegybank adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy az idei első hat hónapban valamivel több mint 1600 pénztártag tűnt el. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2012 óta nem részletezi már, pontosan mi áll a háttérben, valószínű viszont, hogy sokan visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe.

A körülbelül 10 ezer tagot tömörítő Szövetség Magányugdíjpénztár tagjai közül például nagyjából 300-an döntöttek így – mondta lapunknak Kutiné Csurgai Ágota, az intézmény ügyvezető igazgatója. A Horizontból, amelynek 39 ezer tagja volt az év elején, valamivel több mint ezren távoztak, a 7 ezres tagságú Budapest Magánnyugdíjpénztárból 150-en léptek vissza.

A visszalépők egyébként sok pénzt vihettek haza reálhozamként, átlagosan az egyenlegüknek körülbelül negyedét, egy átlagos magánnyugdíjpénztári számlán pedig most hozzávetőlegesen 3,67 millió forint van.
A pénztárakban maradók egyelőre biztonságban vannak, a kasszák április óta minden egyes hónapban teljesítették a 70 százalékos tagdíjfizetési arányt, ami ahhoz kell, hogy elkerüljék a kényszerű végelszámolást.

A legnagyobb intézménynél, a Horizontnál 83, a Budapest Magánnyugdíjpénztárnál 81, a Szövetségnél 75, az MKB-nál pedig a legutolsó hónapban a tagság 72 százaléka fizette be legalább a minimális tagdíjat. Először szeptember 30-án nézi meg az MNB, melyik pénztárnál mekkora volt az arány az utolsó hat hónap átlagában, és ezt szinte biztosan hozza majd minden intézmény. Már az augusztusi hónapot vizsgálva is meglett volna ugyanis mindegyik kasszánál a 70 százalékos átlag a megelőző hat hónapra, még azoknál is, amelyeknél márciusban a kritikus szint alatt volt a fizetők aránya.

Ami viszont aggasztó lehet, hogy a fizetők létszáma nem nő, inkább stagnál, sőt még kismértékben csökken is. Az MKB-nál például korábban a tagság 73 százaléka fizetett, augusztusban tehát visszaesés volt, a Szövetségnél is azt tapasztalták, nyáron többen is kihagyták a befizetést. A pénztárak csak tippelgetnek, mi az oka annak, hogy a tagság negyedét-ötödét nem lehet fizetésre bírni. Vannak olyan tagok, akiket nem tudnak elérni az intézmények, másoknak nincs pénzük fizetni – mondja Kutiné. Pedig a tagdíj nem sok, a Budapest 200, a Szövetség 400, a Horizont 500, az MKB pedig 1000 forintot kér havonta.

A tagdíjfizetést az is hátráltathatja, hogy egyelőre bizonytalan, hogyan juthatnak hozzá az ügyfelek a pénzükhöz a pénztárakból, ebben a helyzetben pedig logikus, hogy a nyugdíjkorhatárt elért tagok inkább visszalépnek az egypilléres rendszerbe, és a százszázalékos nyugdíjat választják, a szkeptikusok pedig további befizetésekre már nem hajlandók. Még akkor sem, ha a passzivitással a fizetők a tagság megtakarítását is veszélyeztetik.

Lassanként egyébként a járadékfizetés is elkezdődik a kasszáknál. A Horizont szeptember 1-jétől fizet előzetes járadékot a tagoknak, a Szövetség pedig arra vár, hogy az MNB jóváhagyja a szolgáltatási szabályzatának módosítását, és szintén fizetni tudjon. Ez azonban csak átmeneti megoldás, az előzetes járadékot csak addig nyújtják a pénztárak, amíg meg nem tudnak állapodni egy biztosítóval a járadékszolgáltatásról.

A fennmaradás mindenképp kétséges

Ha megússzák is a végelszámolást a pénztárak az ősszel, mivel teljesítik a tagdíjfizetésre vonatkozó feltételeket, a sorsuk továbbra is kétséges marad. A Horizont például a tagdíjfizetésekkel ugyan jól áll, adományokból viszont nem tudott elegendő pénzt gyűjteni a működés finanszírozására. A pénztár tagonként körülbelül 5 ezer forintos kiadással számol, az évente 200 millió forint körüli működési költséghez viszont mindössze 5 millió forinttal járult hozzá a tagdíjból elvonható 2,5 százalékos részlet, emellett eddig 100 millió forintnyi adomány érkezett be. A teljes szektor is nehezen mozgósítja a tagokat. A jegybank adatai szerint 196 millió forintnyi működési bevétele volt a négy magánkasszának az első fél évben, ez ugyan csaknem 60 százalékkal magasabb a tavalyinál, de nem fedezte a 222 millió forintra rúgó működési költségeket.