Elfogy a lakástámogatás

Gyorsan kopik az állami kamattámogatás a lakáshitelek mögül, főleg ha továbbra is a mostanihoz hasonlóan alakulnak az állampapírhozamok. Múlt csütörtökön a kötvényaukción az ötéves állampapír átlagosan 2,3 százalékos hozam mellett fogyott el, és ha tartós marad ez a kamatszint, az államnak már egyáltalán nem kell kamattámogatást nyújtania az úgynevezett otthonteremtési támogatással nyújtott lakáshitelekhez. Az ilyen hitelek kamatát – csakúgy mint a korábbi támogatott lakáshitelekét – az állampapírhozamokat követő referenciarátához igazítják, amelynek kiszámításához az elmúlt három hónap aukcióit kell figyelembe venni.

A 2012-ben startolt otthonteremtési kamattámogatásos hiteleknél az állam az ingatlan típusától és a gyerekek számától függően a referenciakamat 50-70 százalékát nyújthatja támogatásként, de ha 6 százalékosra süllyedt a kamat, már nem fizet többet. A hitelintézetek pedig legfeljebb a referenciahozam 130 százalékát 3 százalékponttal meghaladó kamattal adhatják a lakáshiteleket, vagyis 2,3 százalékos hozamnál már támogatás nélkül sem lehet 6 százalékosnál magasabb a kamat. Az egyéves kamatperiódusú kölcsönök után már nem fizet az állam egy fillért sem, az ezek referenciakamatául vett állampapírhozamok ugyanis már tavaly szeptemberben a kritikus 2,3 százalékos szint alá süllyedtek.

Az ötéves hitelek után is minimális már a hozzájárulás, a most októberben felvett hitelekre mindössze 35 bázispont lehet, vagyis egy tízmillió forintos támogatott lakáshitel jelenleg évente 35 ezer forintjába kerül az államnak. Az állam az elmúlt években sem fizetett sokat az ilyen hitelek után. 2012-ben, az indulás évében mindössze 4,4 millió forintot tett ki a hozzájárulás, igaz, az új típusú támogatott hitelek folyósítása is nehezen indult be. 2013-ban már 425,1 millió forint volt a támogatás, tavaly pedig megközelítette az 1,4 milliárd forintot. Mivel az egyéves kamatperiódusú kölcsönök már nem növelhetik tovább a számlát, ez az összeg legfeljebb minimális mértékben nőhet az idén.

A korábbi támogatott lakáshitelek után is van még azonban fizetni való kamattámogatás, és ennek mértéke a mai napig jóval nagyobb. A jelzáloglevél-forrású és a kiegészítő kamattámogatással futó kölcsönök után is az állampapírhozam alapján állapítják meg a hozzájárulás mértékét, ami az előbbiek esetében használt lakásnál a referenciahozam 40, újnál 60 százaléka, a kiegészítő kamattámogatásnál pedig 60 százalék. A csökkenő kamatkörnyezet azonban ezeknél a hiteleknél is folyamatosan mérsékli az állami kiadásokat. 2011-ben például a jelzáloglevél-forrású hitelek kamatát még 52 milliárd forint fölötti összeggel kellett támogatni, tavaly már csupán 33,67 milliárddal. A kiegészítő kamattámogatásoknál az állami hozzájárulás mértéke ugyanez idő alatt 24 milliárdról 11 milliárd forintra csökkent.

Tekintettel arra, hogy ezeket a hiteleket utoljára 2009-ben lehetett felvenni, az állampapírhozamok csökkenése mellett a törlesztések is hozzájárulnak ahhoz, hogy az állam kiadásai folyamatosan csökkenjenek. Ez a költségvetés tervezésében is látszik, évek óta 120-130 milliárd forint körüli összeg megy el egyéb lakástámogatásokra, az idei költségvetésben is 128 milliárd forintot terveznek elkölteni, a jövő évi költségvetésben viszont már csak 104 milliárddal számolnak.

Az idei első fél év végén például a teljes támogatott forint lakáshitel-állomány már csak 746 milliárd forintot tett ki a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint, ami azt jelenti, hogy 2009 óta körülbelül 40 százalékkal csökkent az ilyen kölcsönök volumene. Nem is valószínű, hogy az állomány intenzív növekedésnek indul, hiszen az otthonteremtő lakáshitelek kamatával még ötéves kamatperiódus mellett is könnyen felveszik már a versenyt a piaci feltételű konstrukciók. Ráadásul ezek feltételei lényegesen rugalmasabbak, nem korlátozzák például sem a felvehető hitel mennyiségét, sem a fedezetül bevonható ingatlan vételárát.