Intézmények is veszik a lakossági kötvényt

Ezermilliárd forintosnál is nagyobb lyuk tátong a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által közölt adatok között, amikor a lakosság állampapír-állományáról van szó. Az ÁKK a napokban közölte: szeptember végén 4017 milliárd forint volt a lakossági állampapír-állomány, az MNB-nél egy hónappal korábbi adatok vannak csak meg, ezek szerint azonban a háztartások értékpapírszámláin csupán 2879,4 milliárd forintnyi állampapír van.

A látszólagos ellentmondás mögött az áll, hogy a lakosságiként meghatározott állampapírok egy részét nem a kisbefektetők, hanem intézmények vásárolták fel. A lakossági papírok hozama ugyanis magasabb a nekik felkínált kötvényekénél.

A legszembetűnőbb eltérés a Prémium Euró Magyar Államkötvényeknél (PEMÁK) lehet, amelyeknek az állománya 2,8 milliárd euró, vagyis 863 milliárd forint volt szeptember végén. Csakhogy ezeket az értékpapírokat kezdetben hazai intézmények és külföldi befektetők is vásárolhatták, a lakosság részaránya a befektetők között 2013-ban például a 15 százalékot sem érte el, miközben a volumen több mint négyötöde hazai intézményeknél volt. Az arányok azóta változhattak, a jegybank szerint azonban devizás magyar állampapírból mindössze 171,1 milliárd forintnyi volt augusztus végén a háztartásoknál, tehát a PEMÁK-nak legfeljebb az ötöde lehet csak a kisbefektetőknél.

Szinte minden alapkezelő féléves jelentéseiben lehet látni: vásároltak az inflációt követő lakossági eurós papírokból, de a többi lakossági kötvényből is. Tavaly nyáron kisebb vihart kavart, hogy előbb a Bónusz Magyar Államkötvények (BMÁK), majd a Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) jegyzését függesztette fel az ÁKK, és indított az értékpapírokból új sorozatokat új szabályzatokkal, miután kiderült, a gyors ütemben fogyó, változó kamatozású kötvényeket nem a lakosság, hanem az intézmények vásárolták fel.

A BMÁK-ból a jegybanki alapítványoknak is jutott 57 milliárd forintnyi, sajtóhírek szerint, de a nagy alapkezelők éves és féléves jelentéseit böngészve kiderül: ők is sok milliárd forintnyi lakossági állampapírt tartanak. A körülbelül 40 milliárd forintot kezelő K&H pénzpiaci plusz alap vagyonának a fele BMÁK-ban és PMÁK-ban van – derül ki a tavalyi éves beszámolóból. Ezek után nem meglepő, hogy az alap hozama is meghaladja a versenytársakét, az elmúlt 12 hónapban 2 százalékos volt. A Concorde Alapkezelő kötvényalapjai is tartalmaznak lakossági papírokat, a rövid kötvényalap több mint tizede PMÁK-ban vagy BMÁK-ban volt félévkor, de más konstrukciókban is ott vannak ezek az értékpapírok.

Akárcsak az OTP Alapkezelő alapjaiban. A Prémium tőkevédett pénzpiaci alap a fél év végén körülbelül 3 milliárd forintnyi Kamatozó Kincstárjegyeket tartott, BMÁK-ból van egyebek között az Abszolút Hozamú Alapban, a Maximában, az Optimában, a Suprában és az Új Európában is, az Optima és a Maxima némi PMÁK-ot is vásárolt. Az eurós PEMÁK-ba is számos alap befektetett, a legtöbbet az Optimába vásárolták meg, ott több mint 45 milliárd forintnyi eurós lakossági papír van.