Bevásárolt devizából a magyar lakosság

Több mint két és félszeresére, 305,3 milliárd forintra duzzadt a június végéig számított egy év alatt a hazai háztartások devizában tartott készpénzállománya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A növekedés java ráadásul az idén realizálódott, hiszen 2014 végén még a júniusi mennyiség kevesebb mint felét, 148,7 milliárd forintnyi külföldi fizetőeszközet tartott készpénzben a lakosság. A drasztikus növekedés annak ellenére következett be, hogy a forint euróval szembeni árfolyama nem változott jelentős mértékben az elmúlt bő egy évben: 2014 szeptembere és idén szeptember között 0,9 százaléknyit gyengült a hazai fizetőeszköz.

Amellett, hogy a lakosság gyors ütemben növelni kezdte a valutakészleteit, a devizaszámlák is duzzadni kezdtek. A jegybank adatai szerint szeptember végén 979,5 milliárd forintnyi devizabetétet tartott a lakosság a pénzügyi szolgáltatóknál, ez közel 12 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, miközben a forintbetéteknél minimális, nem egészen félszázalékos bővülést regisztráltak.

A nagy bevásárlás mellett erősen átrendeződött a devizabetétek összetétele is. Miközben a látra szóló és a folyószámlabetétek mennyisége – ami gyakorlatilag a lekötetlenül hagyott pénznek felel meg – 44,3 százalékkal ugrott meg a szeptemberig tartó egy év alatt, addig az éven belül lekötött betéteké több mint negyedével zsugorodott. Mindezek eredményeképpen a lekötetlen devizabetétek súlya 33,6-ről 43,3 százalékra emelkedett a lakossági portfólión belül, az éven belül lekötött eszközöké viszont 63,9-ről 54,7 százalékra esett vissza. Az adatokból nem derül ki, hogy pontosan mely devizákban képezték tartalékaikat a magyarok.

A tetemes növekedésnek két oka lehet. Az egyik, hogy a forintbetétekhez hasonlóan a devizában elhelyezett megtakarításoknál is gyorsan csökkentek az elmúlt két évben az elérhető betéti kamatok: a jegybank adatai szerint például az éven belül lejáró eurólekötéseknél a 2013. szeptemberi 1,46 százalék után ma már alig több mint 0,4 százalék az átlagosan elérhető éves kamat. Ez pedig egyenes utat jelent a folyószámlán lekötetlenül tartott eszközök és a készpénz állományának növekedése felé. A másik ok, hogy a forintbetétek kamatai is hasonlóan alacsony szinten mozognak. Ez ugyanis arra sarkallhatja a háztartásokat, hogy nagyobb arányban tartsanak maguknál devizát, mint eddig tették, hiszen jelentősebb hozamot – betétlekötéssel legalábbis – most sem forintban, sem devizában nem lehet elérni. A devizánál viszont elvben adott a lehetőség, hogy árfolyamnyereség keletkezzen, annál is inkább, mert a forint az elmúlt években fokozatosan gyengült mind a dollárral, mind az euróval szemben. Kérdés persze, hogy a nagyobb arányú devizamegtakarításokra irányuló stratégia mennyire lesz tartós a háztartásoknál, és hogyan reagálnak arra, ha esetleg a forint nagyobb mértékben erősödik a devizapiacon.