Dönteni kell a lejáró tartós befektetési számlákról

Közeledik január 1-je, amikor adómentesen fel lehet venni azon megtakarításoknak a hozamát, amelyeket tulajdonosaik 2010-ben helyeztek el – a törvény alapján abban az évben meghonosodott – tartós befektetési számlán (tbsz). A szabályok szerint aki legalább három évig nem nyúl a tbsz-en szunnyadó pénzéhez, az azt követően 10 százalék forrásadóval juthat hozzá – szemben az állampapírok és az azokat legalább 80 százalékban tartó befektetési alapok hozamára kivetett 16 százalékkal, ami a többi megtakarítási formánál még 6 százalékos egészségügyi hozzájárulással is megfejelődik. Az ötéves tbsz-tulajdonosi türelem jutalma pedig a teljes adómentesség.

Akinek szüksége van a tbsz-en tartott pénzére, mert azt már szeretné elkölteni, vagy más, nem értékpapír jellegű befektetési formába (például ingatlanba, lakástakarék-pénztárba, aranyba) tenné át, annak nincs más teendője, mint a jövő évi első banki munkanapon, január 4-én kérnie hozammal növelt pénzét. Aki azonban továbbra is szeretne élni ezen adóoptimalizáló lehetőséggel, annak még az év vége előtt nyitnia kell – 25 ezer forinttal – egy új tbsz-t, és kérnie a kifutóban lévő megtakarításainak az átvezetését. Így ugyanis egy évvel korábban juthat – kedvezményes adózással 2018-ban, adómentesen pedig 2020-ban – a befektetéséhez, mint ha 2016-ban létesítene tbsz-t. Annak is érdemes új tbszt-t nyitnia, aki ugyan tudja, hogy 2016 elején nincs szüksége a pénzére, de abban már nem biztos, hogy esetleg egy-két év múlva nem kell majd hozzányúlnia a megtakarításához. Hiszen ez esetben nincs mit veszítenie, a felvett pénze ugyanúgy adózik, mint ha sima befektetési számlára helyezné azt.

Aki azonban képes kivárni a futamidő végét, azaz az öt év lejártával veszi fel megtakarítását, jelentős összeget spórolhat. Ha például valaki 2010-ben vett hárommillió forintért a K&H Válogatott 2 alap jegyeiből, és azokat tbsz-re tette, akkor a jövő év elején 298 ezer forinttal magasabb, 1 millió 354 ezer forintos hozamot tehet zsebre, mint aki e jegyeket sima értékpapírszámlán tartotta. A CIB Bank számításai szerint pedig ha az ötmillió forintos megtakarításon 5 százalékos hozam képződik, akkor 55 ezer forintot nyerhet a tbsz-tulajdonos, 15 százalékos hozam esetén viszont 165 ezer forintot.

A CIB-nél a lejáró számlák miatti átvezetések hatására a következő hetekben legalább ötven százalékkal ugorhatnak meg a tbsz-nyitások. A hitelintézeti lakossági ügyfelek nagyjából tíz százalékának van már tbsz-e, de ez az arány még magasabb az értékpapírszámlával is rendelkező ügyfelek körében. 

A számlanyitások többségét ma már egyértelműen az értékpapíros konstrukció teszi ki a betéti tbsz-szel szemben. Ez alapvetően a Magyar Nemzeti Bank 1,35 százalékos irányadó rátájához igazodó alacsony kamatkörnyezettel magyarázható. Ennek köszönhető ugyanis, hogy a 2010-es indulás – amikor még a jegybanki alapkamat 5,75–6,25 százalék között mozgott – óta megfordult a betéti és a befektetési számlákhoz tartozó tbsz-ek aránya, az utóbbiak javára. „Az ügyfelek nagyon tudatosan használják ki a tbsz által elérhető adókedvezményt: mindössze 1,5-2 százalékot ér el azoknak az aránya, akik idő előtt feltörik a megtakarításukat” – osztotta meg tapasztalatait Schmél Ferenc, a CIB lakossági üzletágának megtakarítási termékfejlesztési vezetője. A K&H-nál ugyan a 2010-ben nyitott tbsz-eknek csak 72-73 százaléka él még ma is, de ez is magas aránynak tekinthető.