Eladó az egész MKB

Az MKB Bank 100 százalékának eladása a cél, ha ez nem sikerül, akkor minimum az 51 százalékot szeretnénk értékesíteni – közölte a Világgazdaság kérdésére Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Mindez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyen a jegybank vezetői arról számoltak be, miért veszi meg az MNB 13,2 milliárd forintért a Budapesti Értéktőzsde 68,8 százalékát az osztrák tulajdonostól (így részesedése 75,5 százalékra nő).

Az MKB-t Nagy Márton még október végén az elsőként tőzsdére vihető cégek között említette – a Budapest Bankkal és a közszolgáltató cégekkel egyetemben. Most azonban erről nincs szó. Az értékesítési folyamat előreláthatólag 2016 elejéig zárul, a hitelintézet várhatóan december közepéig még a jegybank szanálása alatt áll majd. Az alelnök most azt közölte: akárki lesz is az MKB új tulajdonosa, az MNB szeretné, ha a hitelintézet három-négy éven belül a tőzsdére kerülne. E bejelentés jócskán lehűtheti a vonzó börzei kínálat bővülésében reménykedő befektetők kedélyeit, akik még emésztgetik a Waberer’s és a Duna House kudarcba fulladt bevezetési kísérletét.

A jegybank szerint a tőzsdét a kis- és középvállalkozások (kkv) lendíthetik fel. Nagy úgy véli: mindenekelőtt azok mehetnek a BÉT-re, amelyek az MNB 2013 júniusától ez év végéig legfeljebb 2,5 százalékos éves kamaton elérhetővé tett növekedési hiteleit felvették, és – ahogy az alelnök fogalmazott – „úgy növekednek, mint a rakéta”. E kkv-k persze nem feltétlenül részvények kibocsátásán keresztül vonhatnának be forrást a börzén, hanem akár kötvényeket értékesítve. Hogy mikortól, az azonban még kérdés, miután a kkv-k tőzsdei ügyleteinek feltételeit megteremtő értékpapírosítási törvényjavaslat kicsit lelassult – ismerte el Nagy –, noha az MNB már egy hónapja elküldte ezzel kapcsolatos javaslatait az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumnak.

Sietségre azonban nincs ok, miután az MNB alelnöke nem azt tartja a lényegnek, hogy minél előbb, minél több társaság papírjai kerüljenek a BÉT-re, hanem hogy ott megfelelő minőségű kínálat legyen. Ami azzal kecsegtet, hogy a finoman szólva alvónak, durvábban spekulatívnak nevezhető tucatnyi tőzsdei társaság részvényei kikerülnek a parkettről, vagy csak úgy maradhatnak ott, ha átláthatóbbá teszik a működésüket, és az MNB belépésével várhatóan szigorodó tulajdonosi és likviditási feltételeknek is megfelelnek.

A kisbefektetők számára az lehet az MNB tőzsdetulajdonossá válásának a haszna, hogy – Gerhardt Ferenc jegybanki alelnök megfogalmazása szerint: – egyfajta értékpapír-piaci rezsicsökkentés eredményeként olcsóbban érhetik el majd a befektetési szolgáltatásokat. Ez annak köszönhető, hogy a BÉT több mint 75 százalékának megszerzésével az értékpapírügyletek lebonyolítását végző Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-ben is megközelíti a 90 százalékot az MNB részesedése.