Forintosítás: sokan járhatnak rosszabbul
Decemberben már minden devizaalapú autóhitellel, autólízinggel és személyi kölcsönnel rendelkező ügyfél érzékelni fogja, hogy nem az eddigi devizapiaci árfolyammal számítják ki a törlesztőrészletét és a tőketartozását. A leginkább érintett frankalapú konstrukciók konverziója például 256,47 forinton történik, vagyis a jelenlegihez képest kicsivel több mint 10 százalékkal kell kisebb havi terhet fizetni. A konverzió hatására a törvény szerint ugyanis a kamatszint sem emelkedhet.
A jogalkotók felmérték, hogy az autóhitelek „egyszerű” forintosítása nem szüntetne meg egy tipikusan autóhiteles anomáliát, nevezetesen az úgynevezett bullethitelekét. E kölcsönszerződések lényege, hogy a forintosításig eltelt futamidő alatt az ügyfelek nem viselték az árfolyam- és kamatnövekedésből származó törlesztőrészlet-emelkedés teljes hatását. Ki nem fizetett részleteik elkülönítve, tőkeként halmozódtak, hogy aztán a futamidő végén vagy egy szerződésben rögzített adósságszint elérésekor dobják meg – akár elviselhetetlen mértékben – az adósságszolgálati terhet. A problémával érintett bullethitelek aránya csaknem egyharmados a devizaalapú autóhitelek körében.
Itt jön szóba a futamidő-hosszabbítás, mert 25 százaléknál nagyobb mértékben nem nőhet a havi teher, ehelyett a futamidőt hosszabbítják meg az érintett hitelek esetében. Ha így sem érné el a teljes futamidő a 12 évet, akkor a törlesztőrészlet-emelkedést még kisebb, 15 százalékos mértékben korlátozza a törvény. Az MNB számításai szerint a közel egyharmados arányt képviselő frankalapú bullethitelek nagyjából felének nőhet meg a futamideje két évnél nagyobb mértékben, tehát az átlagos futamidő-hosszabbítás a bullet típusú hiteleknél várhatóan két év lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.