Jöhet az azonnali utalás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezután már nem tervez további ciklussűrítést a pénzforgalom gyorsításának érdekében, a következő lépés középtávon az átutalások esetében az azonnali átutalás bevezetése lehet – áll abban a tanulmányban, amely a napokban jelent meg a jegybank honlapján.

A tanulmány szerzői emlékeztettek arra: a világban már számos azonnali átutalási rendszer üzemel, eltérő definíciókkal és technikai megoldásokkal. Jellemzően olyan rendszerekről van viszont szó, amelyek a hét minden napján 24 órában elérhetők az ügyfelek számára, és közel valós időben – néhány másodpercen belül – megtörténik a küldött pénzösszegek jóváírása a kedvezményezett számláján. Az azonnali átutalási rendszerekhez általában szorosan kapcsolódik a mobilfizetési lehetőség kifejlesztése is.

Az MNB emlékeztetett arra: január 1-jétől minden átutalás típusú tranzakciót a napközbeni rendszerben fognak elszámolni Magyarországon, az éjszakai elszámolási rendszerben így már csupán a beszedés típusú tranzakciók maradnak. Ez elsősorban a Magyar Államkincstárból a Giro Zrt.-hez érkező nagyszámú állami kifizetés miatt jelent nagy feladatot, mivel a nyugdíjak, illetve a bér és szociális ellátás jellegű kifizetések nagy tranzakciószámban érkeznek be, a hónap néhány napjára koncentrálódva. Ezt úgy hidalják át, hogy – az érdekeltekkel folytatott egyeztetés nyomán – január 1-jétől bevezetnek a napközbeni elszámolási rendszerbe egy kora hajnalban lefutó nulladik ciklust, amely viszont speciális abból a szempontból, hogy a bankok csak fogadni tudják a tételeket, tételeket beküldeni azonban csak a kincstár tud.

A tanulmányban írtak alapján a készpénzmentes vásárlások arányában jelentős emelkedésre számít az MNB az előttünk álló időszakban. Ebből a szempontból biztató, hogy a kártyás forgalom jellemzően évi 15 és 20 százalék közötti bővülést mutat mind volumenben, mind értékben. A készpénzmentesítés szempontjából talán ennél is fontosabb, hogy az érintéses tranzakciók száma még ennél is nagyobb ütemben emelkedik.

A fizetési kártyás forgalom további bővülését várja az MNB a bankközi jutalékok 2014-ben bevezetett felső korlátjától is: ennek hatására a kereskedők kártyaelfogadással kapcsolatos költségei csökkentek, mivel a bankközi jutalék általában beépül a kereskedők által a bankoknak fizetendő díjakba. További segítség lehetne a kereskedők motiválásában, ha az átutalásokhoz hasonlóan a fizetési kártyáknál is bevezetnék a napközbeni többszöri elszámolást. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis a kereskedők a kártyás vásárlások után nekik járó összeget egy-két nappal a vásárlás után kapják meg, így ez is inkább a készpénzes tranzakciókban teszi őket érdekeltté.

Az MNB tanulmánya szerint ugyanakkor az elektronikus számlafizetéseknél mutatkozik a legnagyobb lemaradás az európai átlagtól. A számlafizetéseknél a sárga és fehér csekkes fizetés dominál, amelynél egészen a közelmúltig csak készpénzben lehetett befizetni az összeget. Ezen változtathatnak a Magyar Posta legújabb fejlesztései, amelyek nyomán az MNB reményei szerint már a közeljövőben jelentős és folyamatos növekedést fog mutatni a kártyás csekkbefizetések aránya.