Kevesebb a devizahitel

Nyolc és fél éves mélypontra süllyedt szeptemberre a vállalati devizahitelek állománya Magyarországon, és már csak 2927,6 milliárd forintot ért el – derül ki a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Periszkóp című kiadványából. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint októberben jelentősen emelkedett ugyan a hazai vállalatoknál lévő devizahitelek összege – 3021,9 milliárd forintot tett ki –, de így is 9,25 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, a 2011. októberinek pedig nagyjából a kétharmada.

A devizahitel-állomány apadásával párhuzamosan az idegen fizetőeszközben nyilvántartott tartozások súlya is mérséklődik: a tavalyi év tizedik hónapjának végén még hiteleik 49,58 százalékát devizában (jellemzően euróban) törlesztették a vállalkozások, ám ez az arány ez év októberére 48 százalék alá olvadt. Az egyes hiteltípusokon belül igen nagyok az eltérések.

Egy év alatt 17,8 százalékkal 1083,5 milliárd forintra emelkedett a cégek devizában nyilvántartott folyószámlahiteleinek aránya, ám eközben az egyéb, éven belüli lejáratú kölcsöneiké több mint 30 százalékkal 278,7 milliárd forintra mérséklődött. Figyelemre méltó az is, hogy míg az egy és öt év közötti futamidejű kölcsönöknél mindössze 2,45 százalékos csökkenést mutatott ki az MNB, addig az öt éven túli lejáratú hiteleknél 12,3 százalékkal 1265,7 milliárd forintra apadt a céges devizahitel-állomány. Az új kihelyezéseknél is hasonló a helyzet.

A forintalapú hitelek előretörésében leginkább a kamatok csökkenésének, azon belül részben a jegybanki növekedési hitelprogramnak lehet nagy szerepe, hiszen látványosan szűkül a különbség a forint- és a devizakamatok között. Tavaly októberben még átlag 182 bázisponttal kellett a vállalatoknak magasabb kamatot fizetniük egy forintkölcsönért, mint az euróban igényelt hitelért, ez mostanra 112 bázispontra olvadt. A folyószámlahitelek kivételezett helyzetében is az árazásnak lehet jelentős szerepe, ott még jóval nagyobb a devizakonstrukciók árelőnye.

A magyar piac közelít a régiós országokéhoz, ami a vállalati hitelek árazását illeti. Az egy–öt éves és öt évnél hosszabb futamidejű kölcsönök átlagos kamatszintje augusztusról szeptemberre 3,72, illetve 3,70 százalékot elérve rekordszintre olvadt. Az öt évnél hosszabb hiteleknél a visegrádi országok közti különbség egyre kisebb: Csehországban 2,89, Szlovákiában 2,91, Lengyelországban pedig 3,70 százalék az átlagos kamat, megközelítve az eurózóna 2,74 százalékos átlagát.