Vége a kárpótlási jegynek

Alig néhány hétig tartotta a reményt a kárpótlási jegyek tulajdonosaiban Lázár János tavaly októberi kijelentése, miszerint legkésőbb 2016 közepéig eladják az MKB Bankot és a Budapest Bankot, így végre kézzelfogható vagyonra válthatják a papírjaikat. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis egy kisbefektető által indított perben hozott november 18-i jogerős ítéletében kimondta, nincs olyan jogszabály, amely kötelezné az államot, hogy azokért vagyontárgyakat, részvényeket, üzletrészeket vagy termőföldet ajánljon fel, illetve azokat megvásárolja.

Így a jegyektől tulajdonosaik már csak a tőzsdén szabadulhatnak meg – közölte a Világgazdasággal az Igazságügyi Hivatal (IH) –, már ha találnak rájuk vevőt. Az 1742 forint névértékű papírokra az utolsó, százdarabos üzlet 966 forinton köttetett január 13-án.

A pert Gagyi Pálffy Attila azon idős, szerinte érdekérvényesítésre nem képes emberek helyett indította, akik a munkaszolgálatra elhurcolásukért kaptak kárpótlási jegyet 2007–2010 között, ám azok ellenében az állam semmit sem ajánlott fel. Ezért a jelképes darabszámú, száz kárpótlási jegy megvásárlását követően Gagyi Pálffy tudakolta meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM), hogy azokat mire használhatja fel. A több mint egy év múlva kapott válasz szerint az NFM nem tud felkínálni megfelelő vagyonelemeket a kárpótlási jegyekért cserébe, egyúttal a tárca arra hivatkozott, hogy magatartása nem áll ellentétben a hatályos törvényekkel.

Ezzel az NFM egyrészt az állami vagyonról szóló törvényre utalt, mely kimondja, hogy az intézményes privatizáció lezárult. Másrészt a kárpótlási törvényre, amely ugyan tartalmazza, hogy ha az állami vagyont értékesítik, az azt lebonyolító állami intézmény jogosult meghatározni, hogy vételárként elfogad-e kárpótlási jegyet, vagy kizárólag készpénzt. Ám az elfogadás feltétele, hogy az figyelembe veszi a társadalom teherbíró képességét. Márpedig ez utóbbi alapján Gagyi Pálffy szerint az államcsőd elismerésével ér fel, hogy utoljára 2006 decemberében lehetett fizetni kárpótlási jegyekkel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) által felajánlott Mol-részvényekért.

A kisbefektető ellentmondásosnak tartja a keresetét elutasító jogerős bírósági végzés indoklását, amely szerint az állam nem kényszeríthető privatizációra, de az önként vállalt magánosításokban korlátozásmentesen fel kell tudni használni a kárpótlási jegyeket. Ezért Gagyi Pálffy – mint lapunkkal közölte – a Kúriához fordul jogorvoslatért, egyúttal fontolgatja, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát is felkeresi.

A kárpótlásról szóló 1991-es törvény alapján összesen kibocsátott, valamivel több mint 160 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyből az IH tájékoztatása szerint mára 2,9 milliárd forintnyi maradt. Ebből mintegy 1,9 milliárdnyi ügyfeleknél, 973 milliónyi pedig pénzintézeti őrzésben. Ez utóbbi azon kárpótlási jegyeket öleli fel, amelyeket a kárpótlási hatóság jogerős határozattal megítélt, és amely alapján az ügyfelek felvehetik azokat a banki őrzésből, de eddig ezt nem tették meg.

Lapunk azon kérdésére, hogy készül-e központi program e papírok végleges felszívására,nem reagáltak sem a kárpótlási jegyekben érintettnek tekinthető tárcák – a nemzeti fejlesztési és a nemzetgazdasági –, sem az MNV. Ám a bírósági ítélet ismeretében borítékolható, hogy ez ügyben aligha tesznek lépéseket.