Több mint négy hónapja, 2015 szeptemberének végén indult az MNB önfinanszírozási programjának második pillére, melynek keretében a kéthetes jegybanki betét állományát a korábbi 4500 milliárd forintról az év végére 1000 milliárdra csökkentették. Ezzel párhuzamosan a program három hónapja alatt azt láthattuk, hogy a rövid állampapírok hozama számottevően emelkedett, miközben a bankok jelentősen növelték állampapír-állományukat.
Az önfinanszírozási program sikeres második pillére után, január végén az MNB bejelentette a harmadik fázist is, melynek keretében április végére teljesen kivezetik a kéthetes betétet. Emellett a hosszú hozamok csökkentése érdekében a kéthetente esedékes kamatcseretendereken (IRS) a jegybank megemeli a meghirdetett mennyiséget, és vonzóbbá teszi az eszköz árazását.
A jegybank célja egyébként már tavaly ősszel is az volt, hogy csökkenjenek a hosszú hozamok, akkor azonban ezt nem sikerült elérni, s az IRS-ek iránt is visszafogott volt a kereslet a bankok részéről. Az utóbbi hetekben viszont már látszik a bevezetett új eszközök hatása, a három- és ötéves kötvények referenciahozama az év eleje óta több mint 10 bázisponttal csökkent.
Ráadásul mindez úgy történt, hogy az év elején változott a referencia-állampapírok listája, a korábbi 2018/C és 2020/B helyett 2019/C és 2021/B lett a referencia, vagyis egy évvel meghosszabbodott a futamidő. Ennek hatására egyébként január vége óta emelkedett a hozam. A hároméves 20, az ötéves pedig 7 bázisponttal nőtt a referencia változása óta. Ez azonban csak egy technikai tényező, vagyis e nélkül lényegesen nagyobb lett volna a hozamcsökkenés.
A tízéves futamidő esetén még nem látszik hasonló folyamat, de a fentieket mindenképp kedvező jelként értékelhetjük. És ebben még alig van benne az új, vonzóbb IRS-tenderek eredménye, hiszen az újabb változás bejelentése óta csak két ilyen tendert tartott a jegybank.
Az említett folyamatok azt is jelentik, hogy jelentősen csökkent a magyar hozamgörbe meredeksége. Ezzel kapcsolatban a három hónapos és a tízéves hozam közti különbségre érdemes egy pillantást vetni. Tavaly ősszel, a kéthetes betétállomány leépítésekor még 3 százalék körül volt a differencia, most pedig 2,4 százalék.
Ha a terv sikeres lesz, és ráharapnak a bankok a kamatcserére, akkor egyrészt még erőteljesebben csökkenhet a három- és ötéves hozam, másrészt a tízévesben is hasonló folyamat indulhat el. A rövid oldalon viszont a tavaly őszi 0,3-0,4 százalékos hozam alacsony volt, a visszapattanás után egy százalék körül stabilizálódhatnak az értékek, ha nem lesz további kamatvágás. Vagyis a két folyamat eredményeként a hozamgörbe meredeksége tovább csökkenhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.