Éves csúcsra ért az arany

Meglepő fordulatot vett az arany jegyzése idén. Miután decemberben sokéves mélypontra esett a jegyzés, és 1050 dollár alatt is járt az unciánkénti ár, idén egyre több pénz érkezett az aranyalapokba, a megnövekedett érdeklődés pedig az árfolyamon is meglátszott. Az arany jegyzése 2011-ben tetőzött 1900 dollár fölött, azóta lényegében folyamatosan esik, a lejtmenetben értékének 45 százalékát elvesztette. Idén viszont a hirtelen vételi kedv már 1255 dollárig repítette, a 18 százalékos emelkedés azt jelenti, hogy az aranyvásárlás volt eddig 2016-ban az egyik legjobb befektetés (aki az olaj esésére játszott, még ennél is többet nyerhetett).

A fordulat mögött több tényező áll, de szinte minden az arany vétele mellett szól. Többéves erősödés után gyengülni kezdett a dollár, ami a dollárban jegyzett árupiaci termékek, így a nemesfémek árát is fölfelé tolja. A világ tőzsdéin intenzív áresés bontakozott ki, egyes nagybankok részvényei és kötvényei már a Lehman-csőd előtti időkre emlékeztették a befektetőket. Az összeomlás víziója pedig a biztonságos eszközöket helyezi előtérbe: az államkötvényeket, a készpénzt és az aranyat. Jelentős támogatás érkezett a kötvénypiacok felől is. Az arany legnagyobb ellensége a kamat, márpedig az államkötvényeknél rohamosan terjed a negatív kamat a világban. Ha egy kötvény biztonságáért cserébe fizetni kell, akkor jóval vonzóbb lesz értékőrzőként aranyba fektetni.

Támogatja az áremelkedést a keresleti-kínálati viszonyok alakulása is: tavaly a kitermelés négy százalékkal esett vissza, a kereslet pedig alig változott. A World Gold Council (WGC) tegnap publikált jelenéséből kiderül, hogy 2015 utolsó negyedévében csökkent a bányák kibocsátása, ilyenre 2008 óta nem volt példa. Ez arra vezethető vissza, hogy 2013 óta a hanyatló árak mellett egyre kevesebb pénz jut beruházásokra, és ennek mostanra „beérett” a hatása. A globális kínálat az év egészében 4258 tonnára rúgott, a kereslet pedig 4212 tonnára.

A kereslet Kínában emelkedett leginkább, az érmék és a tömbök iránt 25 százalékkal nőtt az érdeklődés, miután a jüan folyamatos leértékelése miatt a lakosság értékőrző befektetéseket keres. A kínai befektetési célú vásárlások éves szinten is jelentősen, 21 százalékkal emelkedtek, miközben az ékszercélú felhasználás a csökkenő vásárlóerő miatt gyengült valamelyest, 3 százalékkal lett alacsonyabb, mint 2014-ben. Mivel azonban a felhasználás döntő többségét az ékszerkészítés adja, ennek kisebb visszaesése is ellensúlyozni tudta a befektetési célú vásárlások erőteljes növekedését. A kínai kereslet 984,5, az indiai pedig 848,9 tonna volt tavaly, a két ország a világ aranyvásárlásainak 45 százalékát biztosítja.

A befektetési célú lakossági vásárlások mellett a jegybankok is hozzájárultak a kereslet év végi felpörgéséhez. A központi bankok elsősorban azért vásárolnak a nemesfémből, hogy diverzifikálják devizatartalékaikat és csökkentsék dollárkitettségüket. Tavalyi vásárlásaik 588,4 tonnát tettek ki, ami a második legerősebb adat a 2013-as 625,5 tonna után – áll a WGC jelentésében. A központi bankok kereslete a második fél évben futott föl, és az utolsó negyedévben már 25 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A diverzifikálási szándék mellett az olajárak meredek zuhanása és a pénzügyi piacokon megnövekedett bizonytalanság is gyorsíthatta a jegybankok vásárlásait.

Alistair Hewitt, a tanács elemzési vezetője optimistán nyilatkozott az aranykereslet várható alakulásáról, szerinte a tőzsdei zuhanás és a világgazdaság növekedésével kapcsolatos bizonytalanság elől a befektetők biztonságba menekülnek. Hosszú évek óta először az arany-ETF-ekbe (tőzsdén kereskedett alapokba) több pénzt raktak be a befektetők, mint amennyit kivettek. Hewitt arra számít, hogy idén is erős kereslet jelentkezik a jegybankok részéről, és az ékszerészeti és befektetési célú lakossági felhasználás is növekszik, főleg a kínai és indiai vásárlók körében.